Mert a természettel nem lehet tárgyalni, az a
saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire – adta meg a
választ Brüsszelben Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.
Fotó: dreamstime
A dél-koreai politikus magához mérten kemény bírálatot fogalmazott
meg a „világ vezetőivel" szemben, akik közül sokan csak a saját
érdekeiket tartják szem előtt, csak arra összpontosítanak, hogy
újraválasszák őket, és majd csak utána ígérnek támogatást a
klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár
Fotó: UN
„Amikor majd azon kell majd sajnálkozni, hogy mit mulasztottunk el,
akkor már késő lesz" - hangsúlyozta a főtitkár. Ban arra az álláspontra
helyezkedett, hogy Európának ebben a küzdelemben vezető szerepet kell
játszania, ezért arra szólította fel az Európai Unió tagállamainak
vezetőit, hogy minél hamarabb, ha lehet már a júniusi
csúcstalálkozójukon fogadják el az EU 2030-ig tartó klíma- és
energiastratégiáját.
Az Európai Bizottság arra tett javaslatot, hogy a
tagállamok uniós szinten a jövő évtized végéig az 1990-es szinthez
képest 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatást okozó gázok
kibocsátását, és energiaszükségleteik több mint negyedét, 27 százalékát
megújuló energiával fedezzék.
Illusztráció: MTI
A cél, hogy 2015-ben, a jövő télen esedékes párizsi klímacsúcson
mindenkire kötelező érvényű megállapodás hozzanak.
Mint mondta, lehet,
hogy Franciaország elkötelezettek emellett, ám ezt egyetlen ország sem
képes egymaga megoldani, együtt kell cselekedni, a környezeti változások
ugyanis nem ismerik az országhatárokat.
Az ENSZ-főtitkár szerint a gazdasági szféra számára a klímaváltozás
kockázatot jelent, de egyben lehetőségeket is hordoz. Ban Ki Mun arra az
álláspontra helyezkedett, hogy a klímaváltozás elleni küzdelembe és a
zöld technológiákba fektetett összeg nem kidobott pénz.
Ban annak a
véleményének is hangot adott, hogy a klímaváltozás elleni hatékony
fellépés nem lehetséges technológiai és pénzügyi transzferek nélkül,
vagyis a tehetősebb államoknak műszaki, technikai és anyagi segítséget
kellene nyújtaniuk azoknak a szegényebb országoknak, amelyek szeretnének
tenni a klímaváltozás ellen, de nincs meg a lehetőségük, a kellő
technikai felkészültségük, tudásuk vagy éppen pénzük mindehhez.
Szent Pál-székesegyház látképe.
2014. április 3-án Londonban a hatóságok figyelmeztetést adtak ki a
szív- és légzőszervi betegségben szenvedők számára. A brit főváros a
szmogot az ipari szennyezés és a Szaharából érkezett homok együtt idézte
elő.
Fotó: Lefterisz Pitarakisz/ MTI/AP
Kommentáld!