Másképp változtak a jéghez és a szárazföldhöz alkalmazkodó fajok.

Az új-zélandi Otago-i Egyetem kutatói vezette nemzetközi csoport vizsgálta meg a pingvinek genetikai múltját abból a célból, hogy a Déli-óceán (a három óceán Antarktisz körüli területének közös neve) elmúlt klímaváltozásának ökológiai nyomait feltárja. Három különböző nembe tartozó 11 pingvinfaj DNS-ét elemezték, a fajok egykori populációinak méretére, s az ebben bekövetkezett változásokra kerestek nyomokat a kutatók, eredményeikről a PNAS tudományos folyóiratban számoltak be.

Számos pingvin közvetlen a tengerparthoz kötődő életmódú, más fajuk viszont kimondottan a jéghez alkalmazkodnak. Az utolsó nagy eljegesedés és az ezt követő melegedés 25-18 ezer éve alaposan átrendezte a pingvinek élőhelyeit is.

A DNS vizsgálatok alapján, a Déli-óceán partjain honos pingvinek esetében voltak nagy népességváltozások, a kutatás szerint, amint elolvad a jég a partokon, a pingvinek azonnal birtokba veszik az így létrejött új élőhelyet. Theresa Cole, a kutatás vezetője a következőket mondta: „úgy látjuk, hogy számos pingvin a jégkor vége felé, kb. 20 ezer éve kezdett az Antarktiszra költözni, a jég visszavonulásával, az újonnan kialakult élőhelyeken gyorsan szaporodtak. A Déli-óceán egész ökoszisztémája átalakult ekkor.”

A mérsékelt övi területeken honos fajok, mint például Új-Zéland déli része, a klíma ingadozásai ellenére is nagyjából végig azonos létszámban voltak jelen.

A múltbéli alkalmazkodást ismertető kutatás arra is rávilágít, hogy milyen változásokra számíthatunk a pingvinpopulációkban a jelen klímaváltozás hatására. Jon Waters az Otago-i Egyetem professzora, aki a vizsgálatokat felügyelte, elmondta, hogy bolygónk jelenkori melegedésével számos vadállat élőhelyet fog változtatni, és a populációik létszáma is megváltozik majd.

A kutatók szerint már ma is láthatóak ilyen, klíma miatti változások, például az Új-Zélandon a 2019-es Év madara címet elnyert sárgaszemű pingvin populációi csökkenőben vannak a hőhullámok miatt. Hasonló átalakuláson mennek keresztül az Adélie- és a császárpingvinek is, a legészakibb populációik már eltűntek, a tengerjég eloszlásában és mennyiségében bekövetkezett változások miatt.

„A genetikai információk nemcsak az élővilágunk múltjáról árulkodnak, hanem a klímaváltozással bekövetkező ökológiai átalakulásokra is következtetni lehet belőlük.” – jegyezte meg Waters.