Nitrogénkörforgás
Forrás: Pidwirni, 2006
A dokumentum szerint ez a szennyezés várhatóan a következő években
sem csökken számottevően. A magas nitrogénkoncentráció átformálhatja az
érzékeny ökoszisztémákat, például bizonyos növényfajoknak kedvezve azok
elszaporodásához vezet, ez viszont csökkenti a biodiverzitást.
Dániában az ökoszisztémák toleranciája a növényi tápanyagokkal -
köztük a nitrogénvegyületekkel - szemben 2010-ben minden típusú
természeti területen meghaladta a határértéket. Az előrejelzések szerint
a 2020 és 2030 közötti időszakban a dán területek 99 százaléka még
mindig a toleranciahatár fölötti értéket mutatja majd.
A kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátásának jelentős csökkenését
valószínűsíti a nehézipar visszaszorulása és a nem hatékonyan működő
erőművek bezárása, ugyanakkor a mezőgazdaságból származó ammónia
továbbra is gondot jelent, hiszen mennyisége jelenleg is növekszik és
2020-ig nem valószínű a mérséklődése.
„Már sokat tettünk a
nitrogén-kibocsátáscsökkentése érdekében, de szükség van arra is, hogy
segítsük az erre érzékeny természetes területeket. Fokozni kell az
erőfeszítéseket, és meg kell vizsgálni, mit tehetünk a közlekedés, az
üzemanyag-felhasználás és a kibocsátások terén" - magyarázta Sören
Laurentius Nielsen, a Roskildei Egyetem biológus professzora.
A Potsdami Klímakutató Intézet 2014. májusában közzétett tanulmánya
szerint, ha minden a jelenlegi állapotban marad, 2050-ig húsz
százalékkal tovább növekszik a nitrogénszennyezés.
A nitrogénterhelés
mintegy felét a mezőgazdaság idézi elő.
„A műtrágyaként földekre kerülő
nitrogén minden második tonnáját elmossa az eső, elfújja a szél vagy
felbontják a mikroorganizmusok, tehát nem a növényt táplálja. A
mezőgazdaságban dolgozóknak ezért a trágyázásnál jobban kellene
ügyelniük a talajértékre" – írja az Intézet.
„A fejlett országokban a fogyasztóknak felére kell csökkenteniük az
eldobott élelmiszer mennyiségét és a húsfogyasztás mértékét és ezzel
összefüggésben a takarmánytermesztést is - ez ugyanolyan jót tenne
egészségüknek, mint a pénztárcájuknak" - fogalmazott Alexander Popp, a
tanulmányban részt vevő kutató.
Forrás MTI
Kommentáld!