A közelgő Föld Órája kezdeményezés főszervezője, a WWF Magyarország másfél héttel az esemény előtt az önkormányzatok szerepére, hazai fűtésrendszerek és a hőszigetelés hiányosságaira hívja fel a figyelmet.
Az éghajlatvédelem fontosságára figyelmeztető WWF Föld Órája kampány túlmutat az akció leglátványosabb 60 percén, amikor a résztvevők lekapcsolják a világítást. A cél az ennél hosszabb távú elköteleződés. Az idei akció fókuszában az önkormányzatok és a fűtés áll, pontosabban az önkormányzati épületek fűtése és hővédelme, valamint az önkormányzatok szerepvállalása a lakossági és települési fűtésre vonatkozóan. A helyi önkormányzatoknak tehát 2017-ben nem csak a hagyománnyá vált lekapcsolásban, és a saját szemléletformálási programokban lesz szerepe. A WWF Magyarország egy felmérést indít március 25-én, amely során az önkormányzatok nyereményekben is részesülhetnek.
Az ország végső energiafogyasztásának közel 40 százalékáért az épületek a felelősek, az épületek fogyasztásának háromnegyedét pedig a fűtés teszi ki. Az idei télen ez az arány még magasabb volt, hiszen kiemelkedően hideg hónapok vannak mögöttünk. Míg egy átlagos, 0 °C napi középhőmérsékletű téli napon a hazai földgázigény 45-55 millió m3 körül alakul, addig januárban ez az érték átlagban 6 fokkal volt alacsonyabb, így idén volt olyan nap, amikor a duplájára is felugrott a földgázfogyasztás.
A szélsőséges időjárás azonban nem feltétlenül jelentene ekkora többletköltséget, ha az épületek szigetelése megfelelő lenne. A hazai lakásállomány azonban nem felel meg a napjainkban elvárható hőtechnikai követelményeknek (fajlagos energiafogyasztásuk nagyobb, mint 300 kWh/m2/év). A lakásállomány közel kétharmadát kitevő, 2,85 millió családi házból pedig 2,5 millió egyáltalán nem rendelkezik szigeteléssel. Így nem csoda, hogy egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestinek. A szigetelés hiányát a pénztárcánkon is megérezzük. Egy átlagos háztartás a bevételének kb. egyharmadát költi rezsire, amelynek háromnegyedét a fűtési és hűtési költségek teszik ki. Jelen pillanatban igen nagy feladatnak tűnik, hogy 2021-től minden új építésű épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie.
Az önkormányzati épületek nagy fűtött alapterülettel rendelkeznek, és a lakásállományhoz hasonlóan csak minden ötödik épület tekinthető korszerűnek. Egy kisebb 1-2 ezer fős település esetében az éves gázszámla több milliós tétel is lehet (5-10 millió Ft). Az idei tél alatt pedig több kisebb önkormányzat volt kénytelen extra téli szünetet elrendelni, mivel nem tudták felfűteni az iskola épületét.
Az épületeink szigetelésével jelentősen csökkenthetünk fűtésszámlánkon. „A megfelelő szigetelés télen a falak állapotától függően 35-40 százalék, de akár 60-65 energia-megtakarítást is eredményez, míg nyáron 4-6 fokkal csökkenti a lakások hőmérsékletét. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a fűtésre fordított költség akár felét meg lehet spórolni, másrészt a nyári hónapokban csak extrém meleg esetében kell használni a nagy villamosenergia-fogyasztó klímaberendezéseket. Épületeink szigetelésével közvetlenül hozzájárulunk egészségünk javításához, mivel az épületben tapasztalható hőérzet a szigetelés után kellemesebbé válik, de közvetve is, hiszen a felhasznált fűtőanyag csökkenésével kevesebb üvegházhatású gázt bocsátunk ki” – mondta Aszódi Tamás, a WWF Föld Órája egyik hazai támogatójának, a Knauf Insulation építőanyag gyártó ügyvezető igazgatója.
„Az önkormányzatok, a vállalatok és a magánszemélyek esetében is szorgalmazzuk, hogy csatlakozzanak a Föld Órájához a föloraja.hu honlapon tudnak megtenni. A regisztrációval egyrészt elfogadják a közös Föld Órája Esküt, amely a felelős fogyasztásra sarkall, illetve lehetőség van egyéni vállalások megtételére is. Ezen kívül részt vehetnek egy érdekes esti fejlámpás túrán március 25-én az Erzsébet-kilátó, ahol együtt kapcsoljuk le Budapest díszkivilágítását” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.
Kommentáld!