Idén, éppen
a Föld napjára virágzott ki a szigorúan védett mocsári kockásliliom
(Fritillaria meleagris) a zalaegerszegi parkerdőben.
Fotó: Varga György / MTI
Az élet kialakulásának 3,5 milliárd éves folyamata után öt nagy
kihalási hullámot nevez meg a tudomány, a hatodik, amely a leggyorsabb,
most van folyamatban. A Földön minden nyolcadik madárfaj eltűnhet, és az
emlősök helyzete még rosszabb: a közeljövőben minden negyedik emlősfaj
kihalhat – olvasható a szövetség közleményében. Ilyen ütemű fajpusztulás
a dinoszauruszok óta nem történt és ez nem természeti katasztrófa,
meteor-becsapódás vagy jégkorszak következménye, hanem az emberi
beavatkozásé.
Magyarországon a biológiai sokféleségben a legnagyobb veszteséget a
természetes vegetáció elpusztítása jelenti. A jelentős élőhelyi
veszteségeket elsősorban a mezőgazdaság okozta, emellett az
autópálya-építkezések nemcsak mint területfoglalók, hanem, mint izoláló
mesterséges folyosók is hozzájárultak a kedvezőtlen helyzet
kialakulásához. Az ember egyre nagyobb területet épít be, mindezt pedig
tetézi, hogy Magyarországot a globális felmelegedés erősen érinti,
meghatározó tényező a pozitív hőmérsékleti anomália, illetve az
aszálynak való kitettség.
Fotó: H. Szabó Sándor/ ORFK
Magyarországon a faji változatosság ennek ellenére még mindig
gazdagnak mondható, mivel a Kárpát-medence gyűjtőpontja a különböző
flóra és faunaelemeknek.
Az országban található kultúrnövények és a
mezőgazdasági termények megporzása legtöbb esetben az állati beporzóktól
függ, így szerepük gazdasági szempontból is kiemelkedő, kihalásuk
esetén több milliárd forintot kellene pótlásukra költeni.
„Biológiai sokféleség nélkül nem rendelkeznénk egészséges talajjal,
nem működne mezőgazdaságunk, nem lélegezhetnénk tiszta levegőt, fák
nélkül nem tudnánk meggátolni a csapadékvíz talajra gyakorolt pusztító
hatását. A fajok kihalása egészségünkre nézve is veszélyt jelent, hiszen
számos, az orvostudomány számára hasznos információ tűnhet el.
Rendkívül fontos a jogi és gazdasági szabályozó rendszerünk átgondolása
és módosítása” – hangsúlyozta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők
Szövetségének programvezetője a Föld napja kapcsán.
Az első Föld napján, 1970. április 22-én Denis Hayes amerikai
egyetemista kezdeményezésére 25 millió amerikai emelte fel szavát a
természetért. Húsz évvel később Hayes és barátai, az ökológiai válság
jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők
irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a
veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok
szennyezettségét – látva kezdeményezték, hogy az 1990-es években, a
környezet évtizedeként, a közös felelősségre hívják fel a figyelmet.
A felhívásra Magyarországon környezetvédők 1990-ben létrehozták a
Föld Napja Alapítványt (FNA), és hírközpontot is létrehoztak az első
magyar Föld napja eseményeinek koordinálására. Felhívásukra kis
falvakban és nagyvárosokban egyaránt sokan jelentkeztek.
Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot? – így hangzik a
Föld napja mozgalom egyik jelmondata. Magyarországon évről évre egyre
többen érzik úgy, legalább megpróbálják – és legalább ezen a napon
tesznek valamit: fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, környezeti
vetélkedőt, patak- és falutakarítást szerveznek, valamelyik
zöldszervezethez csatlakoznak, vagy saját szervezetet alapítanak.
És ez a
Föld napja mozgalom legnagyobb sikere: hogy helyi igény szerint, helyi
kezdeményezésre szerveződnek a Föld napi programok, és ma már nem csak a
Föld napján.
Forrás: ng.hu / MTI / FNA
Fényképezte: H. Szabó Sándor/ ORFK
Kommentáld!