Fotó: dreamstime

Amikor az ország nyitottá vált és „modernizálódott” vezetői fontosnak tartották, hogy egyensúlyt teremtsenek az ipari fejlődés és a természet, a gazdasági növekedés és a fenntarthatóság között. Ennek eléréséhez a királyság egy szokatlan megoldást választott.

Ahelyett, hogy az ország sikerességét pusztán pénzügyi szempontból határozták volna meg, Bhután létrehozta a Bruttó Nemzeti Boldogság (BNB) fogalmát, amelyet a fejlődés mércéjeként és a jövendő növekedés irányadójaként használhatnak. Íme, egy ország, ahol a boldogság hivatalosan is fontosabb a pénznél!

A BNB négy pillérre támaszkodik: fenntartható fejlődés, környezetvédelem, a kultúra megőrzése és a felelősségteljes kormányzás. Bhutánban minden rendelkezés megfelel e négy elvnek. Környezetvédelmi politikájának alapja egy alkotmányos rendelet, amely szerint az ország területének legalább 60 százalékán az erdő fáit soha nem szabad kivágni.

Ez biztosítja, hogy Bhután képes legyen megőrizni ökoszisztémája sokféleségét, és az országot a biodiverzitás egyik fellegvárává emeli. Abban is segít, hogy Bhután karbonsemleges maradjon, amire az ország 2009-ben tett ígéretet a Koppenhágában rendezett klímaváltozásról szóló konferencián ezzel a nagyszabású címmel:

„A Bhutáni Királyságnak, vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság hazájának nyilatkozata a Föld megmentésére”.

Bhután azt is bejelentette, hogy a tervek szerint a világon elsőként fog kizárólagosan biogazdálkodást folytatni. A miniszterelnök a tavalyi Rio+20 Fenntartható Fejlődési konferenciát követően tett erre ígéretet, és kijelentette:

„az élelmiszerbiztonság a legalapvetőbb biztonság, fenntartható mezőgazdaság nélkül pedig nincs élelmiszerbiztonság”

– mondta.

„Tekintettel kell lennünk a természetre és javítanunk kell értékes termőföldjeink és vizeink minőségét, nem szabad tönkretennünk őket.”

Reméli, más nemzetek is követik példáját.

A fosszilis tüzelőanyagok visszaszorítása érdekében Bhután zöld adót vetett ki a személygépjárművekre és a keddet gyalogos napnak nyilvánította, ami azt jelenti, hogy ezen a napon nem lehet személygépjárművel közlekedni a városokban.

Az Oktatási Minisztérium bevezette a „zöld iskola” programot, amely szerint, amellett, hogy minden iskolában újrahasznosított anyagból készült eszközöket használnak, a bhutáni gyerekek az íráson, olvasáson és matekon kívül mezőgazdasági technikákról és a környezetvédelem kiemelkedő fontosságáról tanulnak.

Talán furcsának tűnhet, de ettől a kis országtól - ahol főleg önellátó gazdálkodók laknak, ahol a tévét és az internet 1999-ig nem ismerték - van mit tanulnia a fejlett világnak.

Forrás: greenlifestyle.com