A különleges földtani helyzetű régiót a geológusok álmának lehetne tekinteni. A csipkézett tengerpartján, a lépcsőzetes sziklarétegek és bizarr sziklaszobrok sokaságán túl iszapvulkánok is tarkítják a területet. A sokszínűsége annak köszönhető, hogy a part közvetlenül egy alábukó kőzetlemez szomszédságában van: az Arab-lemez süllyed be az Eurázsiai-lemez alá. Szintén ez az oka, hogy a területen igen nagy a földrengésveszély, nemrégiben írtunk egy kis itteni szigetről, amely egy rengést követően tűnt el.
Ormara városának otthont adó „pörölyfejű” félsziget, kissé oldalirányú nézőpontból.
FORRÁS: NASA / LANDSAT / EARTH OBSERVATORY
Az alábukó Arab-lemez felszínének üledékes kőzeteit az Eurázsiai-lemez a mélyben szinte szó szerint leborotválja, ezek a kőzetek a partok közelében, a két kőzetlemez közé ékelődve felhalmozódnak, s az úgynevezett akkréciós éket hozzák létre. A felhalmozódó kőzetek keverednek a terület eredeti kőzeteivel és a kontinentális lemezből letöredező darabokkal, igen érdekes, vegyes, eltorzult, átalakult összetételű, s „idegen” kőzettömbökkel tarkított területet alkotnak. Ebben az akkréciós ékben sűrűn fordulnak elő törésvonalak is, s befolyásolják a terület földrengéseit is.
A törésekkel, vetőkkel átszőtt kőzetrétegből egyes területek a tektonikus mozgások hatására kiemelkednek, míg mások lesüllyednek, s így alakulnak ki a sasbérc-jellegű tömbök. A pakisztáni partokon két, ilyen módon kiemelkedett nagy kőzettömb alkotja a kérdéses félszigetek „pörölyfejét”. Mindkét esetben a tenger irányába lejt a partról nézve igen meredeken kiemelkedő sziklatömb, és a partvonallal párhuzamosan futó vetőknek köszönhetik a létüket.
Gvadar városa a „pörölyfejű” félszigetre települt.
FORRÁS: NASA / LANDSAT / EARTH OBSERVATORY
Ezek egykor önálló szigetekként álltak a part közelében, azonban a folyamatos hullámverés átmozgatta a sekély parti vizek iszapját, ez a sziget körüli áramlások hatására elkezdett felhalmozódni és apránként homokpadot alkotott, amelyeket olasz eredetű szóval tombolo néven ismernek a világon. Az ilyen homokpadokkal összekötött partközeli szigetek sokaságát különleges turistacélpontként sokan ismerhetik, ilyen pl. a Mont-Saint-Michel.
Az egykori önálló szigetek állandó összeköttetésbe kerültek a parttal, s a pakisztáni esetekben Gwadar és Ormara városainak részeivé váltak. Ormara fontos haditengerészeti kikötőbázisként szolgál, Gwadarban pedig nemrégiben kezdtek neki a part kimélyítésének egy nagy kikötő létesítése miatt, amelyet a növekvő kínai-pakisztáni kereskedelem indokol, a területet Pakisztán bérbe adta Kínának, s az építkezést is kínai cégek végzik. Gwadar mellet volt az a kis szigetecske, amelyet a korábbi cikkünk említett.
A két „pörölyfejű” félszigetet 2019-ben, februárban és áprilisban, a NASA Landsat műholdja készítette felvételeken láthatjuk. A műholdfelvételeket radaros felszínmagasság-mérési adatok segítségével tették látványosabbá.
A „pörölyfejűség” aktualitását adja az is, hogy egy friss kutatás szerint a pörölyfejű cápa az Arab-tenger egyik leginkább veszélyeztetett hala s a többi itt élő porcos hallal (cápák, ráják, macskahalak) együtt a túlhalászás és a melegedés miatt romló tengeri körülmények áldozatai.
Kommentáld!