Egy HFC-143a molekula éghajlatunkra gyakorolt hatása például 3800-szor nagyobb a CO2-nél.
A múlt század végén nagy nyilvánosságot – és Nobel-díjat – kapott az a felfedezés, hogy egyes szerves klór-, fluor- és brómvegyületek a légkörbe kerülve károsítják az ózonréteget. Ennek az a veszélye, hogy a Napból származó ultraibolya-sugárzás nagyobb része halad át a Föld légkörén, mert kevésbé szűri ki az ózonréteg. Az emberek és más élőlények bőréhez, kültakarójához jutva bőrrákot okozhat a túlzott mértékű UV-sugárzás, és a szemet is károsíthatja.
1995-ben a kémiai Nobel-díjat három kutató megosztva kapta: a holland állampolgárságú Paul Crutzen meteorológus, a mexikói Mario Molina és az amerikai F. Sherwood Rowland kémikusok. A magas tudományos kitüntetést a légköri ózon keletkezésének és bomlásának vizsgálatában elért eredményeikért érdemelték ki.
1974-ben mutatták ki cáfolhatatlanul az ózonréteg elvékonyodását. Az ózonréteget károsító anyagok széles körben használták, elsősorban a hűtőberendezésekben, aeroszolos szórópalackokban használt klórozott és fluorozott szénhidrogének. A környezetvédelem egyik legnagyobb sikere a Montreali Jegyzőkönyv az ózonkárosító anyagok kiváltásáról. 1987 szeptemberében nyitották meg aláírásra, és 1989 januárjában már életbe is lépett az egyezmény, amelyet 197 ország és az EU ratifikáltak. A téma szakértői abban bíznak, hogy a megállapodás hatására 2050-ig sikerül helyreállítani az ózonréteget. Szerencsére ma már egyértelmű jelek mutatnak arra, hogy csökken az ózonlyuk kiterjedése.
Az F-gázokat (fluorozott szénhidrogéneket) az elmúlt években kezdték el tömegesen használni, hogy kiváltsák az ózonrétegre káros, klórozott és fluorozott szénhidrogén-származékokat (CFC-ket). Az imént említett anyagokat az ipar állítja elő, a természetben a többségük nem jön létre „magától”. Az F-gázokat ma már sok területen alkalmazzák a hűtőgépektől kezdve a hőszivattyúkon keresztül a légkondicionálókig. Ugyanakkor az utóbbi években kiderült róluk, hogy bár az ózonlyuk szempontjából semlegesek, a klímaváltozáshoz erősen hozzájárulnak. Ez lényegében azt jelenti, hogy a légköri jelenlétük melegíti a Föld éghajlatát.
Az éghajlatváltozás hosszú távú trendjeinek nyomon követése, egységesítése érdekében a tudományos kutatók az egyes molekulák üvegházhatás szempontjából kifejtett hatását a GWP (Global Warming Potential) értékkel jellemzik. Az egyik F-gáz, a HFC-143a molekula GWP értéke 3800, ami azt jelenti, hogy a szén-dioxidhoz képest 3800-szor nagyobb az éghajlati kényszere (ami a melegítő hatásból és a légkörben való tartózkodási időből tevődik össze).
Nemrégiben Ruanda fővárosában, Kigaliban fogadták el a Montreali Jegyzőkönyvhöz csatolt Kigali módosítást, melynek célja a fluorozott szénhidrogének felhasználásának és termelésének szabályozása globális szinten. A megállapodást az Európai Unió is elfogadta. Az EU célkitűzése, hogy 2030-ra a 2014-es szint harmadára csökkentsék a tagországok összesített kibocsátását. Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy az Unió éves kvótákat ad ki a termelőknek és az importőröknek.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency, EEA) az iparági adatokat összesítve 2018. december 19-én egy új jelentést hozott nyilvánosságra arról, hogy az Európai Unió a 2017-es év során hogyan haladt a kitűzött célok megvalósításához.
A jelentés adatokat, idősorokat közöl mind a kibocsátott F-gázok fizikai mennyiségéről (tonnában), mind a szén-dioxid egyenértékükről. 2017-ben az EU piacán már a harmadik évben sikerült elérni, hogy az egyezményben meghatározott szint alatt maradt a kibocsátás. 2017-ben az Európai Unió Montreali Jegyzőkönyv által lefektetett definíciók szerinti kibocsátása 12 százalékkal kisebb volt, mint amit a Montreali Jegyzőkönyvhöz csatolt Kigali módosítás 2019-re előírt.
Az Európai Unió teljes üvegházgáz kibocsátása 1990-2016 között, szén-dioxid egyenértékben.
FORRÁS: EEA
Bár az F-gázok kibocsátásának fizikai tömege 3 százalékkal növekedett, az összesített melegítő hatásuk, azaz széndioxid-egyenértékük 2 százalékkal csökkent. Ez azt mutatja, hogy a piac kezd átállni a kisebb üvegházhatású gázok használatára. A hűtőgépekben és légkondicionálókban való használat továbbra is megmaradt a legfontosabb alkalmazási területnek.
https://ng.hu/fold/2019/01/07/problemak-vannak-az-f-gazokkal-is/
Kommentáld!