Fotó: dreamstime
Wohl egy földtani vizsgálat során fedezte fel, hogy a hódok építette
gátakban szén halmozódik föl, megkötött állapotban, majd ez a levegőbe
kerül, miután az állatok elhagyják váraikat.
A hódok gátépítése idáig is köztudott volt, hiszen sok helyen ők a
felelősek a folyók eltorlaszolásáért. Amit azonban sokan nem tudtak az
az, hogy milyen hatása van a hódok gátjai mögött lévő üledékben
megkötött szénnek.
A szén a fákból származik. Amikor egy fa elpusztul és korhadni kezd,
szén szabadul fel, és a levegőbe kerül. De mi történik akkor, ha a
halott fa a hódok gátját képezve a víz alá kerül? Ezt szerette volna
megtudni Ellen Wohl, a coloradoi Rocky Mountain Nemzeti Parkban végzett
talajvizsgálata során. Wohl mintákat vett, hódok lakta vízzel borított
területekről. 27 patak környezetéből, 29 üledékes mintát gyűjtött össze.
A vizsgálat alapján kiderült, hogy az üledék súlyának 12 százaléka
szén. Azok az üledékminták viszont, amiket tavaly gyűjtöttek, elhagyott
hódvárakból, csak 3,3 százalék szenet tartalmaztak.
Ennek oka, hogy a víz alatt lassabban korhad a korhadó fa, mint a
szabad levegőn, így a hódok a gátak építésével a szenet elzárták a fába,
mindaddig, amíg el nem hagyták a gátat, és a mögötte lévő terület ki
nem száradt.
Wohl adatai szerint, ha az elhagyott hódvárak nem
száradtak volna ki, akkor az elzárt szén mennyisége, összesen 2,7 millió
tonnát tenne ki.
A hódok gátjaiban elraktározott szén természetesen nem mutatható ki
globális szinten - évente mindössze tíz milliárd tonna kerül a légkörbe
világszerte. Mindazonáltal, Wohl tanulmánya kimutatja, hogy a
szén-dioxid-kibocsátás egy része meglepő helyekről származik.
Forrás:phys.org
Kommentáld!