A jövő a digitális térképeké! A kérdés, már csak az, hogy a papír alapú térképkészítés az órásmesterséghez hasonlóan lassan eltűnik-e, vagy mint a bicikli, reneszánszát fogja élni.

A Kárpát-Pannon térség etnikai térképe

Magyarországon a Lázár deák Alapítvány, az ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéke és az Országos Széchenyi Könyvtár 1996 óta, minden évben meghirdeti a Szép Magyar Térkép pályázatát, a hazai térképkultúra színvonalának emelése és a térképismeret terjesztése céljából.

A pályaművekből több különböző intézményektől delegált zsűri választja ki a legjobbat, a legszebbet. A fent említett intézmények képviselőin kívül a bíráló bizottságban részt vesznek a Hadtörténeti Múzeum Térképtára, az MH Geoinformációs Szolgálat, a BME Építőmérnöki Kara, a NyME Geoinformatikai kara, a KSH, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Térképészeti Egyesület küldöttei is.

Idén március végén hirdették ki 2013 legszebb térképét tudományos, idegenforgalmi és digitális kategóriában.

Első alkalommal különdíjat is osztottak, ezt a tudományos kategória győztese: A Kárpát-Pannon térség etnikai térképe kapta, amit az MTA Földrajztudományi Intézetben Kocsis Károly és Tátrai Patrik készített.

A harmonikus, pasztell színvilágú, egy lapból álló mű, településekre lebontva lakosságarányos kördiagramokban mutatja be a Ternopil (UA)- Bukarest (RO) -Károlyváros (HR) –Olomouc (CZ) négyszögben az etnikai arányokat. Statisztikai térképen először alkalmaztak ilyen színeket.

Idegenforgalmi és digitalis kategóriában nem osztottak első díjat.

Második helyezést ért el a Paulus 2008 Kft.: Novohrad–Nógrád Geopark geoturisztikai térképe, illetve az Országos Meteorológiai Szolgálat új fejlesztésű, operatívan használt interaktív megjelenítő rendszere. 

Országos Meteorológiai Szolgálat új fejlesztésű, interaktív megjelenítő rendszere.

A zsűrizés során egy szigorú megkötés volt, hogy csak az adott évben megjelenő térkép indulhat. Az utánnyomások, újabb kiadások már nem. Ennek ellenére előfordul, hogy többen új címlappal beküldik az

aktualizált, küllemében jelkulcsában viszont változatlan térképét. Másik feltétel, hogy csak magyar térképek versenyezhetnek, tehát fordítás illetve magyar nyelvű mutáció nem. Ez esetben néha szinte lehetetlen eldönteni, hogy mi a magyar: Egy német alapítású és tulajdonú, Magyarországon működő cég Kolozs megyét ábrázoló, románnyelvű térképe hány százalékban magyar?

Novohrad–Nógrád Geopark geoturisztikai térképe

A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre kevesebb az érvényes pályázat. Míg a kilencvenes években hat kategóriában lehetett indulni, mára csupán három maradt. A digitális térképek körül több vita is fölmerült, tudniillik itt egymás mellett szerepeltek a valóban digitális alapon született, digitális formában terjesztett művek és a régi 17-20. században születettek szkennelt és digitálisan katalogizált változatai CD-ROM-jai, melyek tényleg szebbek, de valójában jóval 1996 előtt keletkeztek. Megjegyzendő, hogy a digitális térképek egyelőre nem szépségükkel tűnnek ki, hanem multifunkcionalitásukkal és folyamatos bővíthetőségükkel. Egy digitális műben szerepelhet a mostani és akár több megelőző állapot is.

Papír térképet egyre ritkábban használunk. A térképkészítő cégek ugyan ontották termékeiket (2003-ban például, ötféle Bükk-hegység térkép volt forgalomban), ma már nem rentábilis a térképek kiadása. Valójában a kereslet is csökken a GPS-ek megjelenése óta.

A tableteken, okostelefonokon keresztül kézben hordozható világtérképek, minden korábbinál részletesebb túraútvonal leírásokat adnak, a harminc év alattiak pedig már nem használnak papír térképet. Idő kérdése, hogy az iskolai atlaszok – és talán a tankönyvek is – digitális formában jelennek meg a tanulók előtt. Lehet, hogy papírtérképeket a jövőben valóban csak szépségükért fogjuk kedvelni?

Írta: Bába Imre