FÖLD
Tavaszi szélsőségek: égszakadás, földindulás
A tél végi, tavasz eleji rendkívül csapadékos
időjárás helyreállította az elmúlt évek aszály okozta vízhiányát,
emellett azonban számos problémát is okozott.
Földcsuszamlás a Szombathelyen a Felsőőri úton.
Fotó: Kovács Péter
A híradások rendre tele voltak az olvadás miatti árhullámokkal, majd a
belvízzel, valamint néhány esetben löszfal-omlások nehezítették a
helyiek életét. Az ország legcsapadékosabb részén, a nyugati határszél
dombvidékén is történtek földindulások.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy a terület jellegénél fogva
hajlamos a földindulás létrejöttére, de ezek elég ritkán (évtizedenként
egyszer-kétszer) fordultak eddig elő.
Korunk lázas építkezései azonban
rendszeresen megbolygatják az akár évmilliók alatt stabilizálódott
földfelszínt. Utakat vágunk be a domboldalakba, egyre magasabbra és
meredekebb helyekre építkezünk vagy sípályáknak vágunk ki fákat.
Ezek a
munkák mind eltávolítanak olyan földtömegeket, vagy épp fagyökereket,
amik megakadályoznák a csuszamlások létrejöttét. Érdekes, hogy a
területen az utóbbi évek tömegmozgásai rendre sípályához, majd
útbevágáshoz köthetők. De miért is olyan sérülékenyek ezek a területek?
Csuszamlás kialakulása
Grafika: Kovács Gábor
A Kárpát-medence dombvidékeinek anyaga jórészt 5-10 millió évvel
ezelőtt keletkezett a Pannon-tóban, aminek alján agyagos és homokos
rétegek rakódtak egymásra, közel vízszintes rétegeket létrehozva.
Ezek
mára, a hegységek emelkedése és a törésvonalak aktivitása miatt már nem
vízszintesek, hanem bizonyos irányokba megbillentek. Akkor van baj, ha a
rétegek egy meredek domboldal vagy útrézsű felé dőlnek, mert ekkor az
agyagréteg nem engedi át a beszivárgó csapadékvizet, ami elindul a lejtő
irányába.
Víz hatására az agyag elfolyósodik, csúszóssá válik. A réteg a
fák rögzítő szegecsként viselkedő gyökere nélkül már nem bírja
megtartani a rajta fekvő anyagot, ezért az megindul a lejtő irányába,
így létrejön a földcsuszamlás.
Fotó: Kovács Péter
Szakemberek
szerint, az éghajlatváltozás az ideihez hasonló jellegű szélsőségekben
fog megnyilvánulni a Kárpát-medencében, ezért valószínű a jövőben a
folyók mentén, de a dombvidéki területeken is számíthatunk
földcsuszamlásokra.
Írta: Kovács Gábor
ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék
Kommentáld!