Tettőfedésre nádat?
Föld
Van jövője a nádazásnak - állítja Dosztál Károly,
sukorói nádtetőkészítő mester, és sorolja az okokat, amiért mind többen
választják ezt az őseink által kedvelt tetőfedő anyagot.
Fotó: dreamstime
A nád az egyik legjobb hőszigetelő. Télen melegen, nyáron hűvösen
tartja a házat – magyarázza a mester. Egy 40 centiméter vastag nádtető
alatt kánikulában legalább 10 fokkal hűvösebb van, mint a cseréptetős
vagy palával fedett épületben, télen pedig jobban tartja a hőt a ház,
tehát kevesebb fűtőanyagot kell használni. És az sem utolsó szempont,
hogy a jól felrakott nádtető némi karbantartással akár 80 évig is kitart
nagyobb javítás, átrakás nélkül. Persze az sem mindegy, hogy honnan van
az alapanyag, és hát az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a
tetőkészítéshez használt nádat úgy vásárolta vagy saját maga vágta,
válogatta a nádazó, gondosan ügyelve arra, hogy a kényes művelethez csak
kifogástalan minőségű kévét használjon
A szakember szerint a tetőfedő anyaggal tilos spórolni, ahhoz
ugyanis, hogy kifogástalan, tömör legyen a fedél, bizony bele kell rakni
négyzetméterenként 11 darab, 85 centiméteres körméretű, kézzel kötött
kévét. “Nem kapkodós munka a nádtetőépítés. A trehányság hamar
megbosszulja magát, és a rosszul felrakott nádtető sokba kerül az épület
gazdájának” - avat be a nádazás titkaiba Dosztál Károly, aki maga
vágja, válogatja, osztályozza az általa készített tetőkre kerülő nádat.
“Idén nem volt szerencsénk az időjárással. Későn fagyott be a
Velencei-tó, és hiába voltak kemény hidegek február elején, a nagy
gépeket alig 6-7 napig bírta el a jég - idézi fel. - A leesett hó pedig
tovább rontotta a helyzetet, melegítő paplanként borította be a tavat,
és nem láttuk, hogy alatta hol vékonyodott el, vált balesetveszélyessé a
jég. Ilyenkor sokat számít a rutin, a tó ismerete. A legtöbb nádvágó
nem is tudta használni a nagyteljesítményű, súlyos gépeket, kénytelen
volt beérni a kisebb fűkaszával. Mi szerencsére ideig-óráig a nagy
géppel is tudtunk dolgozni, de az aratás nagyobbik részében nálunk is a
kisgépek voltak csak munkában."
A mesternek nagy örömére, fiai is segítenek és folytatják a szakmát.
"A nagyobbik már végleg mellettem dolgozik, és a szakmunkásvizsga után a
kisebbik is bekapcsolódik a családi vállalkozásba” - mondja. - A
Velencei-tónál hajdan dinasztiák éltek nádvágásból, nádtetőkészítésből.
Remélhetőleg, a két fiú is megtalálja majd számítását ezzel a munkával.
Az idén, február utolsó napjaiban fejeződött be a nádvágás. Azt
követően a hátrahagyott terep "takarítása", a nádkévék tároló helyre
szállítása adott munkát, március második fele pedig már tetőn találja a
nádazókat és kora őszig újabb feladatok várnak rájuk, mert - ahogy a
szakember megjegyzi - hála Istennek, már nem kell reklámra költeniük,
egymásnak adják címét az elégedett megrendelők.
MTI/ bdáv/ krp
Kommentáld!