A Tibeti-fennsíkot övező gleccserek 80 százaléka olvad, tavainak 50 százaléka terjeszkedik a felmelegedés hatására, s a jégben elraktározott szennyeződések most az olvadékvízzel együtt a fennsíkra folynak. A „harmadik sarkvidék” néven emlegetett terület jégtakarója egyre vészesebben fogy, az elmúlt 4 évtizedben a jégmennyiség negyedét már elvesztette.
Egy nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta mennyire szennyezett a Nam Co-medence, számolt be róla a Phys.org hírportál. A medence legnagyobb állóvize a névadó Nam Co-tó (Európában ismertebb nevén Tengri Nor, a Balatonnál közel négyszer nagyobb területű), amelyet az olvadékvizek táplálnak a nem túl csapadékos területen.
Mintákat gyűjtöttek magából a tóból, a beletorkolló vízfolyásokból, a környező gleccserekből és a hótakaróból. A mintákban a perfluorozott alkil-savak (PFAA) mennyiségét mérték meg. Ezek a szennyeződések a rovarirtók, égésgátlók és számtalan más, gyakran használt anyagból jutnak a környezetbe, ill. ezek gyártása során keletkeztek, s felhalmozódnak a hóban, jégben – a sarkvidékek esetében már ismert a helyzet. A Himalája különösen jelentős halmozódási hely e légköri szennyeződések számára, mivel közel fekszik a világ legszennyezettebb délkelet-ázsiai országaihoz.
A Nam Co-tó, háttérben a szennyeződést adó havas csúcsokkal.
FORRÁS: WIKIPEDIA
A mérések alapján a PFAA-k mennyisége hasonló ahhoz, amit a sarkvidékeken is mértek, s csupán a Nam Co-tó évente 1,81 kg PFAA-t kap az olvadás miatt, ez pedig olyan koncentrációt eredményez, ami már az élővilágot is károsítja. A PFAA-k igen hosszú élettartamú molekulák, s az élőlényekben, a táplálkozási láncban felhalmozódva károsítanak.
Bár azt nem mérték meg a kutatók, hogy az itt élő halakban milyen mennyiségben van jelen ez a szennyező anyag, a számítások alapján a halak fogyasztása az emberre nézve is veszélyes lehet. A tóban mért mennyiség egyenesen arányos volt azzal, amilyen mértékben a mérés idején a gleccserek olvadtak, így a gleccserek, illetve a Himalája jég- és hótakarója fontos másodlagos szennyezőforrásnak bizonyult.
A különböző évszakokban más irányból érkező légtömegek hozzák magukkal a szennyeződéseket, s ez abban is látható volt, hogy eltért a téli félévben hóval, vagy nyáron a monszunnal érkező esőben kimosódó PFAA-k összetétele. Télen a szennyeződés a Himalája környéki közép-ázsiai országokból, illetve Pakisztánból, Indiából és Nepálból jött, nyáron pedig Mianmar, Banglades és India egyes régióiból.
A Nam Co-medencéből eredő vizek India folyóit is táplálják, így az itteni szennyeződés egészen távolra is eljuthat.
Tudomásul kell venni, hogy a bolygónk egy zárt rendszer, s amit a tevékenységünk során kijuttatunk a környezetbe, az itt is marad, s valahol felhalmozódik a Földön.
Kommentáld!