Új elmélet az első kontinensek képződéséről
A Föld szerkezete egy narancshoz hasonlítható:
kérge a narancs héja, amely a sűrű köpenyen úszik. A „héj” egyik része a
30-40 kilométer vastag kontinentális kéreg, amely sokkal kisebb
sűrűségű a vékony óceáni kéregnél, s emiatt jobban kiemelkedik a
köpenyből – úgy, ahogy a jéghegy a vízből.
Fotó: dreamstime
„A mai elmélet szerint az első kontinentális kéregdarabok a
tektonikus lemezek egymás alá bukásakor keletkeztek, amikor az óceáni
kéreg úgy 100 kilométer mélyen részben megolvadt. Ez az olvadt kőzet
emelkedett aztán a felszínre, s hozta létre az első kontinenseket,” –
mondja Thorsten Nagel, a bonni egyetem munkatársa. Az elméletet a
legősibb ismert (3,8 milliárd éves, nyugat-grönlandi) kontinentális
kőzetek is alátámasztották.
A kontinentális kéreg összetétele
megfelel a 10-30 százalékban olvadt óceáni kéregének, de az újra
megdermedt kőzetek fő összetevőinek koncentrációja nem sokat árul el
arról, milyen mélységben következett be az olvadás. Ennek kiderítésére
bonni és kölni kutatók megvizsgálták, mennyit tartalmaznak a grönlandi
kőzetek a kis koncentrációban jelen lévő úgynevezett nyomelemekből.
Mielőtt
a félfolyékony magma különvált a kéreg szilárd kőzeteitől, a kettő
között nyomelemek cserélődtek. „Az egyes ásványok más-más módon válnak
el… Ez azt jelenti, hogy az olvadt magma nyomelem-koncentrációja nyomot
hagy a szilárd kőzetekben,” – magyarázza a bonni Elis Hoffmann. Az ősi
kontinentális kéreg nyomelem-koncentrációjából aztán meghatározható,
milyen mélységből származik az a kőzet.
A tudósok számítógéppel
szimulálták, milyen lehet a magma és a szilárd kőzet összetétele, ha az
óceáni kéreg különböző mélységekben és hőmérsékleteken olvadt meg. A
kapott adatokat aztán összevetették a legősibb kontinentális kőzetek
nyomelem-koncentrációival. Az eredmény meglepő: az óceáni kéregnek nem
100, hanem valószínűleg csak 30-40 kilométer mélyre kellett süllyednie
ahhoz, hogy megolvadó anyagából létrejöjjenek az első kontinensek
kőzetei.
Ennek alapján az is elképzelhető, hogy a négymilliárd évvel
ezelőtti, a mainál sokkal melegebb Földön a kontinensek egyszerűen
„kiszivároghattak” az óceáni kéreg alól.
A bonni szakemberek szerint
nem valószínű, hogy a kontinensek alábukással jöttek létre, sőt, az is
vita tárgya, hogy az ősi Földön voltak-e egyáltalán ilyen alábukási
zónák.
Forrás: Terradaily
Kommentáld!