Egy kecskebéka a kiszáradt tó fenekén.
Először is elfogadták az "előzetes elővigyázatosság elvét", amely
szerint nem szabad megvárni a tudományos kételyek eloszlását, hanem
kellő időben kell a döntéseket meghozni, mert elképzelhető, hogy
amikorra minden bizonytalanság megszűnik, már késő lesz.
Egy másik ajánlás arra irányult, hogy állapítsák meg az üvegházhatású
gázoknak azt a koncentrációját, amely még nem hat kedvezőtlenül az
emberek egészségére, illetve az ökoszisztémák alkalmazkodóképességére.
Az 1992-es Riói egyezmény résztvevői megállapodtak abban, hogy az
üvegházhatású gázok légköri koncentrációját olyan szinten kell
stabilizálni, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt
veszélyes, antropogén (emberi) hatást. Ezt a szintet olyan
időintervallumon belül kell elérni, amely lehetővé teszi az ökológiai
rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá
ami módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatására. Minél
változatosabb egy közösség, annál könnyebben tud alkalmazkodni egy
változáshoz.
Földünk éghajlata állandóan változott a múltban,
ingadozik a jelenben, és feltételezhetően módosulni fog a jövőben is, ám
ezt a folyamatot fölgyorsítja az ember tevékenység.
A légkör az éghajlati rendszer központi komponense, annak leginkább
instabil, legnagyobb változékonyságot mutató része. Anomália akkor
jelentkezik, amikor egy szokásos éghajlati tevékenység nagymértékben
eltér az átlagostól. Ezt mi is érzékelhetjük, hiszen egyre többször
fordulnak elő hazánkban is szélsőséges időjárási jelenségek. Persze
régen is voltak szélsőséges időszakok, két kilengés között azonban
hosszabb idő telt el, így a legyengült szervezeteknek volt idejük
regenerálódni, újra stabil állományt létrehozni. Manapság akár pár nap
alatt is több 10 Celsius-fokot csökken vagy növekszik a hőmérséklet,
vagy épp pár óra alatt leesik egy havi csapadék úgy, hogy 4-5
kilométerrel arrébb egy csepp eső sem.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság munkatársai 2000. április
19-én a valaha mért
legnagyobb vízállást jegyezték le a Tiszán, 1041
centiméter, melyről emléktábla tanúskodik a hídpilléren. 2012. augusztus
25-én viszont csak 263 centiméteres víz volt a mederben, szárazon
lehetett besétálni a híd lábához. A Zagyván is hasonló adatok kerültek
rögzítésre: 2012. augusztus 25-én 90 centimétert mutatott a mérce, de
volt már 650 centiméter is. 2000-ben a magas tiszai vízállás miatt a
Zagyva vize, még ha lassan is, de visszafelé folyt, a Tiszában lévő sok
víz visszanyomta. Idén a torkolaton gond nélkül át lehet sétálni a
köveken, ott ahol februárban kemény fagyok uralkodtak hetekig, majd pár
nap alatt elolvadt a jégtakaró, mert mínusz 15 Celsius-fokról plusz 2
Celsius fokra emelkedett a hőmérséklet.
Egy-egy védett területen a tűz is nagy károkat okoz, mert az ott
elpusztult élővilágnak már nincs honnan regenerálódni, végleg elveszik.
Anno, ha eltűnt egy populáció, akkor máshol egy új jött létre. Most ha
eltűnik egy, félő, hogy a faj a kihalás szélére sodródik.
Egy molekula szén-dioxid légkörben tartózkodási ideje 100 évre
tehető. Ma a CO2 mennyiség 30 százalékkal több mint az ipari forradalom
előtt, a metán 100 százalékkal, a nátrium-oxid 9 százalékkal. Ezen
adatok jelzik az emberi tevékenység mértékét. A természetes üvegházhatás
híján a Föld felszínének átlaghőmérséklete a jelenleginél 33
Celsius-fokkal lenne alacsonyabb (-19 Celsius-fok).
A melegedés
sebességét 0,1-0,2 Celsius-fok/ évtizedre becsülik a szakemberek. Ez
sokkal gyorsabb, mint eddig bármikor. Ehhez egy idő után a természetes
szervezetek nem tudnak alkalmazkodni, s ide az ember is beletartozik.
Sokszor halljuk, hogy mekkora baj, ha 1-2 fokot emelkedik a Föld átlag
hőmérséklete. Gondoljunk csak bele, ha a mi testhőmérsékletünk emelkedik
1-2 Celsius-fokot! Ugye volt már mindenki lázas?!
Az aeroszol részecskék számának növekedésével a kialakuló
felhőcseppek száma is növekszik, ami a felhő sugárzás-visszaverő
(hűtőhatás) képességének növekedését eredményezi. Ha túl sok aeroszol
részecskét juttatunk légkörünkbe, akkor a felhőcseppek átlagos mérete
csökken, így a felhők csapadékhajlama is kisebb lesz, aminek
következtében a globális felhőborítottság növekszik, ez pedig épp a
lehűléshez, s nem a felmelegedéshez vezet a jövőben (Természet világa
GELENCSÉR A.: Aeroszol részecskék a levegőben). Melegítő hatással a
felhőzet hiánya is rendelkezik. A 30 százalékos felhőzet és a 25
százalékos csapadék csökkenésének hatása megegyezik az 1fokos
hőmérsékletemelkedés hatásával. Ezek már lokálisan érzékelhető
vízhiányhoz vezetnek.
A zagyva folyó torkolata Szolnokon.
A felmelegedés hatására melegebb lesz a levegő, mely több vízgőzt tud
befogadni, s ez statisztikailag azt jelenti, hogy átlagban több hó esik
például az Antarktiszon, ergo évtizedről, évtizedre vastagodik a
hótakaró, ezzel kompenzálva az északi féltekén olvadó jég
tengerszintemelő hatását, illetve a tenger sókoncentrációjának
hígulására is hatással van, s ezzel a Golf-áramlatra szintén, mely
például Európában érezhető. (Természet világa, Koppány Gy.:AFöld-légkör rendszer sebezhetősége).
Az erdők 20-40 százalékkal több
szén-dioxidot tárolnak, mint a gazdasági növények, ezért is probléma, ha
kivágjuk a fákat, s nem ültetünk helyükre másikat, mivel így nem csak a
kivágott fák eltüzelésével juttatunk vissza szén-dioxidot a légkörbe,
hanem az esélyét is elvesszük annak, hogy az új erdő újabb CO2–t kössön
meg.
Ha az emberek nem érzik azonnal a változást, nem hisznek a
tudósoknak, s a figyelmeztetést elengedik a fülük mellett. Jelenleg még
kevés az adat és nem lehet pontosat előre jelezni, ám a természetvédők
már jó ideje kongatják veszélyt jelző harangjukat.
Írta és fényképezte: Lenner Ádám
Kommentáld!