Föld
Vöröslő napkorong az őszi égen
A ködös-párás időszak megunhatatlan élményei
közé tartoznak a varázslatos színű és hangulatú napkelték-naplementék
megfigyelése. Ezekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Siófokról október közepén a távolba tekintve a
központi égitestünk korongja a Badacsony vulkánikus formációjának
sziluettje mögött merül le a látóhatár alá. A tó gazdag madárvilága és a
vékony fátyolfelhőzet teszi festőivé az amúgy is felejthetetlen
látványt.
Naplementekor
a légkörben jelen levő por és vízcseppek hatványozzák a színárnyalatok
erősségét, amelyek a refrakció hatásával együtt látványosan
érvényesülhetnek. A szemünkbe kis szögben beérkező napfény spektrumából a
vörös szín szóródik legkevésbé, ahogy a napkorong alacsonyabbra kerül, a
kékhez közeli összetevők egyre inkább hiányoznak belőle, miközben a
narancsos árnyalatok élénkülnek. A mellékelt sorozatfelvételen nyomon
követhetjük, amint az egyre jobban alábukó Nap színe fokozatosan
vörösesbe hajlik, miközben alakja elliptikussá , majd csepp alakúvá
torzul, pereme pedig bizarr módon töredezetté válik.
A vízfelület felett a levegő eltérő hőmérsékletű rétegeinek
inverziója és a refrakció összetett hatása miatt a Nap peremén zöldes
színű fénylés, úgynevezett zöld sugár jelent meg. A részletképen jól
kibontakoznak a valóságban óriási méretű napfoltok is (balra az AR 1596
jobbra az AR 1591 jelzésű), amelyek a napfény vastag légrétegen történő
áthaladása miatt szűrő használata nélkül is észlelhetők.
Az őszi napéjegyenlőség idején a siófoki hajóállomásról nézve napunk
pontosan nyugaton nyugszik, amely szerencsés véletlenként éppen a
Tihanyi-félsziget irányát jelöli ki. Az apátság messziről felismerhető
két tornya mellé egy éppen arra ringatózó vitorlást is sikerült a képbe
komponálni.
Számos alkotót megihletett már a Magyar Tenger alkonyati
atmoszférája; így történt ez Kövi Szabolcs fuvolaművésszel is, akinek
zenéje a kép készítésének idején a szó szoros értelmében a páratlan égi
jelenségnek szólt.
A pára és a felhők mellett a magas légkörben jelen levő füst is
hozzájárulhat a látóhatár közelében tartózkodó égitest látványos
színéhez. Ez történt ez szeptember elején is, amikor a légáramlatok
elhozták fölénk a Balkán-félszigeten pusztító erdőtüzek égéstermékét,
amely jóval a horizont felett is megfestette a kelő napkorong felszínét.
Írta és fényképezte: Ladányi Tamás www.astrophoto.hu
Kommentáld!