Rohanó napok után, kimerülten elirigyelnénk az állatoktól a hosszú téli
álmot, a hibernációt. Mi képtelenek vagyunk rá, de vigasztaljon, hogy
az nem éppen a pihenésről szól, inkább egy fiziológiás sokkhoz hasonlít.
Az agy szürkeállományának oxigénellátása a normális értékek 2%-ára esik
vissza. Az anyagcsere és a pulzus szintén lecsökken. A mormota pulzusa
például a percenkénti 300-ról 3-4 szívdobbanásra redukálódik a
hibernáció időtartama alatt.
Nem csak téli álom:
A trópusi Madagaszkáron a közepes macskamaki hét teljes hónapra
elvermel a fák odvaiban, hogy átvészelje a tápanyag- és vízszegény
száraz időszakot. A meleg éghajlatú területeken egyes gyíkok, csigák és
teknősfajták is elvermelnek időszakonként.
A Notothenia coriiceps,
az antarktiszi sügérféle a déli kontinens sötét telein napokra is
eltűnik a tengerfenék üledékében, miközben anyagcseréjét takarékra
kapcsolja: eredeti életritmusát kétharmadával lelassítva “pihen”.
A lelassított fiziológiás működés állapota az ún. torpor. Erre jónéhány egér, denevér és madár is képes; a tüzestorkú kolibri
anyagcseréjét éjszakára a normál működés tizedére képes visszafogni,
hogy búvóhelyéről csúcssebességgel repüljön ki reggel. Tehát a torpor
nem egyenlő a hibernációval, ami viszont egy hosszúra nyúlt torpor.
A hibernáció állapotába süllyedt emlősöknek bizonyos időközönként (napok, hetek) fel kell melegedniük. A sarki ürge
ilyenkor egy, a kisbabák bébihájához hasonló zsírszövetből szabadít fel
energiát, hogy a legfontosabb szerveinek hőmérsékletét megemelje néhány
fokkal.
A mormoták
hibernációjukat rövid (12-15 órás) szundikáló időszakokkal törik meg,
hogy testnedveiket ilyenkor áramoltassák, élettel töltsék meg
szöveteiket. Majd újabb három hét agyhalál közeli hibernáció következik.
Egy vemhes amerikai fekete medve a hibernáció állapotában is
képes az ellésre. A bocsok anyjuk felhalmozott zsírtartalékával
megalapozott anyatejen élnek. Még irigykedhetnénk is a medvék
megerőltetés nélküli, szülés utáni alakformáló tevékenységére. Azonban
egy hibernált anyamedvét ilyenkor sem tanácsos megzavarni, ugyanis a
közeledő fenyegetést tudattalanul is figyeli a védelmező, friss anya.
Tavasszal vagy az aszályos időszakok végeztével a hosszú nyugalmi
állapotból ocsúdó állatok komolyabb izomvagy csontsűrűség-veszteség
nélkül folytatják aktív életüket. Utóbbi jelenség megfejtésétől az
emberi csontritkulás gyógyítását is remélhetjük.
Forrás: discovermagazine.com
képek: mewarnai.us, nikon.com, lemur.duke.edu, www.digitalfishlibrary.org, commons.wikimedia.org
2014. november 23., vasárnap
Kommentáld!