A tél szerelmesei alig várják az első hó leestét, hogy felcsatolhassák a sílécüket, vagy csak gyönyörködjenek a téli tájban.

Az élvezeteken és szépségeken túl azonban nem árt felkészülni a veszélyforrásokra is, hiszen a tél az egyik legbalesetveszélyesebb évszak.

Veszélyek a ház körül

Már ősz vége felé érdemes elgondolkodni azon, miként készítsük fel otthonunkat a hideg hónapokra, hiszen ahogy mi magunk is időben elővesszük a szekrény tetejéről a téli kabátot és csizmát, házunkról is körültekintően és idejében kell gondoskodni. Ha előbb nem is, de az első hó- és fagyjelentések idején érdemes ellenőrizni, van-e otthon útszóró só, sóder vagy homok. Nagyon fontos, hogy környezetvédelmi szempontok szerint járjunk el, így egy gyors internetes keresés után ma már számos olyan helyre bukkanhatunk, ahol környezetbarát sót árulnak, amely nem teszi tönkre a talajt.

A járdát sóderrel vagy homokkal is felszórhatjuk, ezek szintén meggátolják a csúszást, ugyanakkor nem ártalmasak a környezetre. A csúszásgátlás mindenkinek érdeke, hiszen nemcsak az ingatlan tulajdonosa közlekedhet kényelmesen saját portája előtt, hanem komolyabb ügyek is megelőzhetők, hiszen a felelősség minket terhel, ha valaki balesetet szenved a házunk előtti járdán.

A fűtés beindításával nemcsak meleget teremtünk a lakásban, hanem egy újabb veszélyforrást is életre keltünk. A megoldás természetesen nem a jéghideg lakás, hanem az ellenőrzés és egy szén-monoxid-riasztó beszerzése. A kazánnal fűtőknek érdemes megfogadniuk a szakemberek jó tanácsait, vagyis csak engedélyezett típusú és kifogástalan műszaki állapotú tüzelőberendezést használjunk, amelynek beüzemelését és javítását bízzuk szakemberre.

Ne tároljunk tűzveszélyes folyadékot és anyagot a kazán közelében, környezetét tartsuk tisztán, éghető anyagoktól mentesen. A tüzelőberendezés füstcsöve legyen a falhoz rögzítve, ne tudjon szétcsúszni vagy kiesni a helyéről, és mindig legyen a tökéletes égéshez elegendő levegő, vagyis gondoskodjunk lakásunk megfelelő légutánpótlásáról, így megakadályozhatjuk a szén-monoxid-mérgezéseket. Statisztikák szerint évente hazánkban mintegy 25-30 halálos szén-monoxid-mérgezés történik, amelyek a fentiek figyelembevételével és riasztókészülékkel elkerülhetők volnának. A mérgezés jelei: kábultság, fejfájás, szédülés, hányinger, izomgörcs.

Veszélyek az utakon

Autóval közlekedőknek érdemes jóval az első havazások előtt lecserélniük a nyári gumikat, hiszen már a 7 Celsius-fok alatti hőmérséklet is indokolttá teheti a cserét, főleg akkor, ha a kora reggeli vagy későbbi órákban használjuk a gépkocsit, amikor hidegebb az idő. A hirtelen jött hó okozta gondokról nem is beszélve.

A téli gumikon kívül fagyállót tartalmazó szélvédőmosó folyadékot is idejében be kell szerezni, valamint a hűtőfolyadék fagyáspontjának szintjét is ellenőrizni kell. A járművön kívül az autósnak is fel kell készülnie a megváltozott körülményekre: olyan apróságokra is érdemes figyelnie, mint a kényelmes ruházat, ugyanis a mozgást akadályozó nagykabát azon túl, hogy kényelmetlen, balesetveszélyes is lehet.

Gyalogosként szintén van mire ügyelni, hiszen az utakat gyakran nem takarítják le, így idősebb korban, az egyensúlyérzék romlásával, vagy nem megfelelő cipőben, könnyen esés lehet a vége a délutáni sétának. Hogy biztosan elkerüljük az ilyenkor leggyakrabban előforduló csukló-, könyök-, váll-, illetve csípőtáji töréseket, nagyon körültekintően kell közlekednünk, de a teljes biztonság érdekében érdemes recés talpú cipőt választanunk. Ha nincs ilyen, zoknit is húzhatunk a cipőre, ami ha nem éppen divatos is, de kitűnő csúszásgátló. Az esést egy-egy párnázott hosszú szárú kesztyűvel vagy zoknival is lehet tompítani, valamint az egyébként is praktikus, réteges öltözködéssel.

Kockázatos téli sportok

A síelés az egyik kedvenc téli időtöltés, azonban igen kockázatos, hiszen az apró zúzódásoktól az egészen komoly balesetekig bármi bekövetkezhet a pályákon. Ha már megtörtént a baj, nagyon fontos a helyszínbiztosítás, és bár a rutinosaknak ez nem újdonság, az újoncoknak érdemes tudni: a keresztbe tett síbot jelzi, hogy baj történt, és segítségre van szükség.

A botokat a sérülttől kellő távolságra kell elhelyezni, majd tárcsázni kell a segélyhívót – a 112-es nemzetközi segélyhívó Európa-szerte működik. Ezt követően megkezdődhet a sérült ellátása. Ha törésre utaló jelet tapasztalunk – főleg, ha gerincsérülés veszélye áll fenn – ne mozgassuk a beteget, mert ez sokat ronthat állapotán. Elég, ha gondoskodunk róla, hogy ki ne hűljön – például izolációs fólia használatával –, amíg megérkezik a segítség.

Korcsolyázáskor szintén nagyon körültekintőnek kell lenni, főleg ha természetes vizet választunk a sportoláshoz: az elvékonyodott jégréteg könnyen beszakadhat. Mindig érdeklődjük meg, hogy az adott szakaszon milyen vastag a jég, alkalmas-e korcsolyázásra. Az eséseket szinte lehetetlen elkerülni, viszont könyök-, csukló- és térdvédő használatával a súlyos sérülések kockázatát jelentősen csökkenthetjük.

Kisgyermekes családok számára a szánkózás a tél egyik leggyakoribb és legélvezetesebb elfoglaltsága, ám nem is gondolnánk, hogy még egy ártalmatlan lesiklás is komoly veszélyeket rejthet magában. A szülő felelőssége, hogy a gyermeknek ne essen semmi bántódása, így a bajok elkerülése érdekében nem árt, ha a téli sportokhoz ajánlatos egész fejet védő bukósisakkal – gerincvédő használatát is érdemes megfontolni – indulunk neki a szánkózásnak.

Egyesek szerint a támlás vagy karfás szánkó további kockázatot jelent, mivel ütközéskor könnyen gerinctáji sérüléseket okozhatnak, így ha már ilyen szánkót vásároltunk, érdemes megfontolni a támla és a karfa eltávolítását.

Forrás:Ferenczy Mária-otvenentul.hu