A Monash Egyetem, az Austini Texasi Egyetem és a CSIRO munkatársai jelentős áttörést érhettek el.

fotó: Pixabay

A Monash Egyetem, az Austini Texasi Egyetem és a CSIRO munkatársai újgenerációs anyagokkal dolgozva olyan struktúrát fejlesztettek ki, melyből ipari és vízellátási felhasználásra alkalmas technológiákat dolgozhatnak ki.

A technika alapja egy újgenerációs anyagtípus, a fém-szerves szerkezet (MOF). A MOF-ok belső felülete nagyobb, mint bármely egyéb ismert anyagoké. A MOF-ok szivacsszerű kristályait fel lehet használni arra, hogy segítségükkel kiszűrjenek, tároljanak és kibocsássanak bizonyos vegyületeket - például sókat és különböző fémionokat.

Huacheng Zhang, a Monash Egyetem munkatársa az Austini Texasi Egyetem és a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) szakértőivel felfedezte, hogy a MOF-ok hártyái képesek utánozni a sejtmembránok szűrő funkcióját - számol be a Phys.org.

A kutatók a MOF-okat továbbfejlesztve képesek voltak olyan anyagot létrehozni, amely kiszűri a tengervízben található sót és fémionokat. Az anyag előnye, hogy kifejezetten olcsó és hatékony.

Napjainkban a legtöbb sótalanító üzemben fordított ozmózissal tisztítják a vizet. Az eljáráshoz szükséges féligáteresztő rétegek viszont meglehetősen sok energiát fogyasztanak, ráadásul nem képesek megfelelően kiszűrni a fémionokat. Sőt, a bányaiparban a vízszennyezés csökkentésére és az értékes fémek kinyerésére használt membrántechnológiák sem kellően hatékonyak.

Zhang szerint az általuk kifejlesztett anyag segítségével új sótalanító módszereket dolgozhatnak ki, melyek energiatakarékosabbak és fenntarthatóbbak. Így idővel több millió, vagy éppen milliárd ember vízellátását biztosíthatnák. A szakértő hozzátette, a sótalanítás csak a kezdet lehet.

„Tovább vizsgáljuk, hogy a membránok lítiumion-szűrő képességét milyen további módon alkalmazhatnánk” - mondta a kutató.

A lítiumion-akkumulátorokat napjainkban gyakran használják hordozható készülékekben, az elkészítésükhöz szükséges ionok pedig igen gyakoriak a tengervízben. A MOF-ok segítségével tehát az ipar számára is hasznos technológiákat hozhatnának létre.

Benny Freeman, az Austini Texasi Egyetem munkatársa hozzátette, a texasi palagázmezőknél előállított víz lítiumion-tartalma kifejezetten magas. A szakértő szerint az új anyag segítségével értékes forrássá alakíthatnák az egyébként hulladékként kezelt folyadékot.