„Minden nagy dolog elkezdődik valahol, de a folytatás és a végkifejlet hozza meg az igazi gyümölcsöt.”

(Sir Francis Drake)

1580. szeptember 26-án tért vissza Plymouth kikötőjébe a Golden Hind nevű hajó, miután Francis Drake kapitány parancsnoksága alatt majdnem három év alatt körbehajózta a Földet. A történelem során – Magellán útja után – Drake expedíciója volt a második, mely körbejárta az egész bolygót, a portugál tengerésszel ellentétben azonban a később hírhedtté váló kalóz túlélte az emberpróbáló utazást.

Miután Magellán hajói 1519–21 során körbejárták a világot, hosszú ideig nem akadt olyan tengerész, aki hasonló expedícióra vállalkozott volna, hiszen a portugál flotta teljesítményének megismétlése nem sok gyakorlati haszonnal kecsegtetett. Eredetileg Drake 1577 decemberében kezdődő utazásának célja sem a Föld körbehajózása, hanem Amerika csendes-óceáni partvidékének feltérképezése és az ottani spanyol kolóniák kirablása volt, ám az út eseményei és a kontinens fekvése utóbb rákényszerítették a kalózt a nevezetes tett végrehajtására. Bár a tengerész az induláskor még csak körülbelül 37 esztendős volt, I. Erzsébet királynő (ur. 1558-1603) mégis őt jelölte ki az emberpróbáló feladatra, ugyanis 25 éves tengeri szolgálata és korábbi, karib-tengeri sikeres portyái nyomán úgy vélte, a fiatalnak számító Drake képes lesz megvalósítani az Admiralitás terveit. A híres kalóz a csendes-óceáni kalózhadjárathoz összesen 5 hajót kapott, melyek közül a vezérhajó a később Golden Hind – azaz arany tehén – névre átkeresztelt Pelikán lett.

Számos történelmi jelentőségű utazáshoz hasonlóan Drake expedíciója is szerencsétlenül indult, ugyanis a november közepén kihajózó flotta hamarosan súlyos tengeri viharba került, és arra kényszerült, hogy visszatérjen az angol partokra. Egy hónap veszteglés – és a szükséges javítási munkálatok elvégzése – után, 1577. december 13-án a kalóz másodszor is kihajózott a Golden Hinddal, hogy aztán három évvel később, az egész világ megkerülésével térjen vissza Angliába. Kezdetben úgy tűnt, ez a próbálkozás már szerencsésebb lesz, mivel a Zöld-foki-szigeteknél a portugáloktól zsákmányolt Mary és annak tapasztalt kapitánya is csatlakozott az expedícióhoz, ám Dél-Amerika partjainál Drake-nek később hasonló élményeket kellett átélnie, mint egykoron Magellánnak: a legénység soraiban zendülés tört ki, az egyik hajó visszafordult, a hideg tél és a portugál utazóról elnevezett szorosban tomboló viharok pedig a többi vitorlást is komolyan megrongálták.

A kalóz helyzete szinte kilátástalanná vált, 1578 szeptemberében ugyanis a Golden Hind arra kényszerült, hogy egyedül folytassa utját a Csendes-óceánon. Flottája elvesztése dacára azonban Drake elsőrangúan hajtotta végre küldetését, végigrabolta a mai Chile és Peru területén található spanyol kolóniákat, portyázásai során pedig két kincsekkel megrakott hajót is elfogott. Az angol tengerész mindeközben az amerikai kontinens nyugati partvonalát is feltérképezte. A kutatók szerint Drake körülbelül a mai amerikai-kanadai határ magasságáig jutott el, ahol egy alkalmas öbölben Nova Albion néven kolóniát alapított. A kalóz ezután vélhetően tovább folytatta útját észak felé, de idővel feladta a reményt, hogy megtalálja az északnyugati átjárót, és úgy döntött, inkább áthajózik a Csendes-óceánon. A Golden Hind így 1579–80 során bejárta az indonéz szigetvilágot, és a Jóreménység foka, majd Sierra Leone érintésével – majdnem három év után – 1580. szeptember 26-án, 59 tengerésszel a fedélzetén visszatért Plymouth kikötőjébe.

Bár Drake flottájából csak egyetlen hajó maradt meg, annak rakománya bőséges hasznot hozott Anglia számára; a fent említett két spanyol gályáról zsákmányolt kincsek értéke például felülmúlta Erzsébet egyéves jövedelmét! A sikeres útnak köszönhetően a kalóz 1581-ben lovagi címet kapott, miközben a királynő kegyencei közé fogadta, és számos birtokkal és tisztséggel halmozta el. Sir Francis Drake viszont a későbbiek során is rászolgált a kitüntetésekre, ugyanis félelmetes hírnévre tett szert az angolokkal rivális spanyol, portugál és francia hajósok körében, és tehetségét többek között híres cádizi portyájával, valamint a Győzhetetlen Armada 1588-as támadása idején alkalmazott sikeres védekezési stratégiával is megcsillantotta