Frivaldszky Imre
Frivaldszky Imre (frivaldi) (Bacskó (ma: Szlovákia), 1799. február 6. – Jobbágyi, 1870. október 19.) természettudós, az MTA tagja. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Friv.”. Zoológiai szakmunkákban nevének rövidítése: „Frivaldszky”
Életpályája
A gimnázium két osztályát Sátoraljaújhelyen kezdte el, majd Egerben és Kassán tanult, ahol érettségit is tett. 1814-ben Kitaibel Pál hegyaljai kirándulásra vitte: itt került közel a természettudományokhoz A pesti egyetemen az orvosi pályára készült, eközben többször is természetrajzi utazást tett.
Egyik tanára - Kitaibel utódja - Schuster János volt. 1821-ben doktorrá avatták; 1822-ben a Magyar Nemzeti Múzeumhoz került és itt szolgált különböző rangfokozatokban 1851-ig, amikor nyugalomba vonult.
Tudományos pályafutását a növénytan terén kezdte meg, de nemsokára az állattanhoz pártolt át. Mint leíró zoológus első volt hazánkban; nevét külföldön is tisztelettel emlegették.
Előszeretettel gyűjtötte és tanulmányozta a rovarokat,
de a csigákkal is szép eredményeket ért el. Hazánk faunájából nagyon
sok rovart és csigát irt le, de nagy érdemeket szerzett a Balkán
természetrajzi viszonyainak ismertetésével is, a melynek érdekében négy
ízben rendezett eredménydús gyűjtőexpedíciókat.
Tudományos érdemeinek
jutalmazásául a Magyar Tudományos Akadémia 1833-ban levelező, 1838-ban
rendes tagjának választotta, ezen kívül számos külföldi tudományos
testület is megtisztelte azzal, hogy tagjai sorába felvette.
Művei
Számos kisebb-nagyobb dolgozata jelent meg magyar és német nyelven. Ezek közül különösen fontos a Jellemző adatok Magyarország faunájához című, amelyet az MTA 1870-ben a nagy jutalommal tüntetett ki.
- Dissertatio inaug. medica sistens monographiam serpentum Hungariae. Pestini, 1823.
- Catalogus insectorum Emerici Frivaldszky. Pestini, 1834.
- Javaslat a természettudományok hazánkban felvirágoztatása ügyében. Pest, 1844.
- Értekezés a vándor sáskáról, természetrajzi és státus-gazdászati szempontból. Buda, 1848. Két tábla rajzzal.
Irodalomtörténet
Frivaldszky Imre hívta fel Jókai figyelmét egy dunai szigetre a török-magyar határon, amely nem tartozott egyik országhoz sem. Ezen a szigeten játszódik Jókai ismert regénye, Az arany ember
Emlékezete
Kommentáld!