Magyarországon is óriási problémát okoz a társadalmi szintű elhízás: Európa egyik legkövérebb nemzete vagyunk, és úgy tűnik, nem is igazán tudnak letaszítani minket a dobogós helyről. Egy amerikai tanulmány most rájött, hogy hogyan függhet össze a magas kalóriatartalmú, feldolgozott élelmiszereket tartalmazó étrend a túlfogyasztással, és így az elhízással is – írja az Eurekalert.

Az alapvető probléma az, hogy a hizlaló, feldolgozott, zsíros és cukros ételek, amelyeket csak megenni, vagy legrosszabb esetben felmelegíteni kell, de elkészíteni biztosan nem, már nagyon könnyen elérhetők bárki számára. Jellemzően a legegészségtelenebb ételek a legolcsóbbak a boltokban, ezért azok, akik nem figyelnek oda az egészségükre, gyakran egy alattomos ördögi körbe kerülhetnek, méghozzá az agy jutalmazóközpontjából érkező dopamin és a megzavarodott biológiai óra miatt – derült ki a Virginiai Egyetem kutatásából.

A Current Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból ugyanis kiderült, hogy a dopamin nevű boldogsághormont gyártó agyi terület, amit jutalomközpontnak is szoktak nevezni, és a szervezet biológiai órája hatással vannak egymásra – egészen pontosan a magas kalóriatartalmú ételek, amelyektől

az agy beindítja a dopamintermelést, összezavarják az éhségérzetet, és túlevéshez vezetnek.

A kutatók egereket használtak a kísérletekre, egyik csoportjuknak magas zsír- és kalóriatartalmú, egészségtelen, feldolgozott ételeket tettek elérhetővé, másikuknak pedig olyan alapanyagokat, amelyek a természetben is megtalálhatók számukra. Azok az egerek, amelyek az egészségtelen ételeket kapták, elkezdtek nassolni, gyakorlatilag folyamatosan ettek, és hamar magukra szedtek felesleget – a természetes ételeket fogyasztó egereknél ezt nem figyelték meg.

Egy harmadik csoport egérnek a dopamintermelését befolyásolták, gyakorlatilag elvágták, és így etették őket a magas kalóriatartalmú, zsíros ételekkel. Ők sem szoktak rá a nassolásra, maradtak a hagyományos evési ritmusuknál.

A kutatók azt a konklúziót vonták le, hogy a dopamintermelés befolyásolja a test biológiai ritmusát, és arra késztet, hogy akkor is együnk, amikor nem vagyunk éhesek, ezzel sokkal több kalóriát fogyasztva, mint egyébként tennénk. Ez pedig egyenes út az elhízáshoz.

Fotó: iStock

A szakértők azt is megjegyezték, hogy rengeteg kalóriában sűrű ételeket fogyasztunk, vagyis olyanokat, amelyek ugyan kis adagok, de rendkívül sok kalória van bennük. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy túl sokat fogyasszunk. Ez nem csoda, hiszen az évezredek alatt arra fejlődött ki a testünk, hogy minél több zsírt tároljon, mert nem tudta, mikor lesz szüksége a tápanyagra, mikor jut újra ételhez. Ez azonban ma már megváltozott, ezért alkalmazkodnunk kell hozzá.

Ali Güler, az egyetem biológusa, a tanulmány fő szerzője szerint azzal is probléma lehet, hogy régen az emberek nem ettek napnyugta után, vagy legalább is nagyon keveset, és a napkeltével indultak dolgozni, napnyugtával pedig aludtak. Ez is felborult, ma már éjszaka is eszünk, méghozzá nem is könnyű ételeket – ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy az elhízás ilyen globális probléma lett.