Radioaktív felhőben fürösztötte Észak-Amerikát a fukusimai atomerőmű-baleset. Farmakológusok most megtalálták a radioaktív anyagok kémiai lenyomatát egy akkoriban Kaliforniában készült borban

A hidegháborús időkben folytatott nukleáris kísérletek 1980-ban értek véget, amikor Kína is leállította a maga programját, de az évtizedekig tartó robbantgatás hosszútávú radioaktív nyomot hagyott a bolygón. Leginkább cézium-137 izotópot, az urán-235 izotóp hasadásakor keletkező radioaktív mellékterméket.  Miután a ¹³⁷Cs bejárta a légkört, nyomai megjelentek a táplálékláncban is, ami vitathatatlanul nem egy örömhír, viszont 2001-ben Philippe Hubert francia farmakológus felfedezte, hogy a nem kívánt izotóp segítségével anélkül is meg tudja állapítani egy bor korát, hogy kinyitná az üveget. Ez pedig hasznos fegyverré vált a borhamisítás azon válfaja ellen, amikor egy fiatal bort megpróbálnak idősnek feltüntetni, hogy felárazhassák. A hasonló üzelmek különféle vegyi és izotópelemzésekkel korábban is tetten érhetők voltak, de csak ha kinyitották a palackot, ami csökkenti a bor értékét.

Már Csernobil is nyomott hagyott a borban

A ¹³⁷Cs azonban radioaktivitásánál fogva a nem invazív vizsgálatot is lehetővé teszi. Az izotóp által kibocsátott, megkülönböztető erejű gamma-sugárzás a borban megtalálható Cézium-137 mennyiségével arányos. Ha ezt összevetik az éves légköri adatokkal, könnyen megállapítható, mikor készült a bor. Logikusan, ha nincs ¹³⁷Cs, a bor 1980 után készült.

Csakhogy az 1986-os csernobili katasztrófa következményei megintcsak ¹³⁷Cs-sel árasztották el a légkört, Hubert és kollégái meg is találták a borokban ennek nyomait. Innen jön az ötlet, hogy megvizsgálják, vajon a fukusimai atomkatasztrófa is érezteti-e a hatását- számolt be a qubit.

2011. márciusában egy földrengés és cunami után a japán erőmű három reaktorában zónaolvadás történt, négy reaktorblokk pedig szerkezetileg károsodott. Az akkor keletkező radioaktív felhő hasadási melléktermékekkel borította el Észak-Amerikát is.

Porrá lett bor

Hubert és kollégái kutatásukban 2009 és 2012 közötti évjáratú kaliforniai cabernet sauvignonokat vizsgáltak. Előfeltevésük szerint a 2011 márciusa előtt készült borokban nem szabadna megmutatkozniuk a fukusimai katasztrófa hatásainak, az utána készültekben viszont előfordulhat, hogy igen.  A kutatók a cézium-137 izotóp jelenlétét először hagyományos módszerekkel mérték, az üvegek felnyitása nélkül. Ezek a vizsgálatok nem utaltak arra, hogy a radioaktív anyag szintje hirtelen megnőtt volna az atomerőmű-baleset után készült borokban.

A csapat ez után azzal is próbálkozott, hogy a borokat egy különleges eljárással hamuvá alakította. Ez részben abból áll, hogy a bort egy órán át 100 fokon főzik, majd nyolc órán át 500 fokos hőnek teszik ki – így 7 és fél deci borból kb. 4 gramm hamu lesz.

A hamut gamma-sugárzás-detektorral vizsgálták, hogy felfedezhessék a ¹³⁷Cs nyomait, és így már mérhetően nagyobb mennyiséget találtak az izotópból a 2011 márciusa után készült borban.

A megállapítás ugyan nem sokat segít a borhamisítók lefülelésén, mivel az izotópok alig észrevehetők, és akkor is csak azon az áron, hogy a bor megsemmisül. Az eredmény ennek ellenére érdekes példája annak, hogy a nukleáris balesetek nem várt következményei évekkel a katasztrófa után is megmutatkozhatnak.- írta a qubit.