Helymeghatározás SzlovákiaBanskobystrický krajOkres LučenecFiľakovo

Fülek vára

Először a 13. században említik. A 15. század első felében átalakították és a 16. század közepén kiszélesítették és megerősítették. Bár a várat a törökök elleni védelem céljából erősítették meg, azok azt már 1554-ben hatalmukba kerítették.

Török tulajdonban maradt 40 évig. Az ún. Füleki szandzsák (török közigazgatási terület) központjává vált, amely az egész Ipolymentét magába foglalta. A várat 1593-ban sikerült a törököktől megszerezni. További sorsa 1682-ben pecsételődött meg, amikor a várat Thökölyi Imre felkelő csapatai bevették és azóta pusztulásnak indult.

A vár bejáratánál a hatalmas, fedeles ötszögletű Bebek-bástya emelkedik, amely durván a mai napig megmaradt. Szélső falában látni a félig behatolt kőből készült ágyúgolyót, az 1682-es ostrom emlékét. A bástyában a vár és a város történelmét bemutató kiállítás van berendezve. A felső várban megtalálhatjuk a palota maradványait, az őrtornyot és a félkör alakú ágyúbástyát (az ún. órabástyát). A várból csodálatos kilátás kínálkozik a városra és környékére.

A turisták igénybe vehetik a tanösvényt, amely a vár történelmén kívül a várhegy földtanával is megismerteti őket. Ez a sziklás kis hegycsúcs egy tufából képződött tűzhányó kráter peremének a maradványa.

Megközelítés: gépkocsival a Városháza (Mestský úrad) előtti parkolóba, onnan gyalog kb. 5 perc.

Nevezetességei

• A város feletti bazaltkúpon állnak várának romjai. A helyi régészeti ásatások leletei megtekinthetők a vártoronyban kialakított múzeumban.
• .
• 

• Ferences temploma és kolostora 1513-ban épült, 1682-ben a várossal együtt megsemmisült. 1694 és 1727 között gróf Koháry István építtette újjá barokk stílusban. Ma is híres búcsújáróhely, ünnepe Nagyboldogasszonykor van (augusztus 15.), mivel Szűz Mária mennybemenetelére szentelték föl.
• A Coburg-kastély 17. századi barokk stílusú.
• A Koháry-kúria a 18. század első felében épült a korábbi Báthory-kúria alapjain.^[2] 2004 óta a 47.sz. Koháry István cserkészcsapat használja.
• A Cebrián-kúria 1847-ben épült klasszicista stílusban.
• A városi múzeum épületét a 18. század elején húzták fel. Eredetileg elemi-, majd népiskola volt. 1994 óta múzeum, amelyben elsősorban a város helytörténete tekinthető meg. Az intézmény igazgatója Agócs Attila néprajz szakos tanár.

Egy vármúzeum létesítésének ötlete már 1941-ben felmerült Füleken. König Kelemen ferences szerzetes „Várbizottságot“ alapított, mely pénzt gyűjtött az alakuló intézményre és a füleki vár régészeti feltárását sürgető kérvényt küldött a Magyar Nemzeti Múzeumba. A munkát dr. Kalmár János régész 1944-ben kezdte meg, de a közelgő front hosszú évekre megszakította nemcsak az ásatásokat, a múzeumalapítás folyamatát is.

Nógrád szlovákiai részének első máig működő múzeuma 1951-ben a füleki Járási Honismereti Múzeum volt, melyet 1960-ban az akkori közigazgatási reform következményeként Városi Múzeummá fokoztak vissza. 1967-ben a városba költözött a Losonci járás Járási Honismereti Múzeuma, mely 1955-ös alapítását követően a gácsi várkastélyban székelt (1971-től Füleki Nógrádi Múzeum név alatt működött). 1976-ban önálló részlegként ehhez csatolták a Városi Múzeumot. 1967 és 1984 között így a városban két állandó kiállítás is látogatható volt: a Városi Múzeum állandó kiállítása a ferences kolostor földszinti helyiségeiben, valamint a Nógrádi Múzeum állandó kiállítása a Vigadó épületében (a Vigadó 1900-ban épült, 1940-től polgári iskola működött benne). 1984-ben a Nógrádi Múzeumot az épület nem megfelelő állapotára hivatkozva Losoncra költöztették, majd 1988-ban lebontották a kolostorban berendezett állandó kiállítást is. A városka, melynek lakosai hosszú időn át két állandó kiállításra is büszkék lehettek, a rendszerváltás évére múzeum nélkül maradt.

1993-ban új fejezete kezdődött a füleki múzeum történetének. A város kérésének elegett tett a SZK Kulturális Minisztériuma, mint a Nógrádi Múzeum akkori fenntartója, és a Városi Múzeum gyűjteményének egy részét, mely akkor már hat éve őrizetlen raktárakban tengődött, a Fülek Városnak ajándékozta. A megújított Városi Múzeum a Városi Művelődési Központ részlegévé vált, mely állandó kiállítását a Vigadó három helyiségében nyitotta meg 1994-ben. 15 év elteltével azonban szükségessé vált az intézmény átszervezése.

A „vármúzeum“ egykori gondolata 2005-ben újra felmerült az önkormányzat fejlesztési tervei között. A 2006-2007-es időszakban lezajlott a város tulajdonában lévő vár Bebek-tornyának műemléki felújítása és a tervezett új funkcióhoz való adaptálása. 2007 áprilisában megalakult a Füleki Vármúzeum, mely kezelésbe kapta úgy az egykori Városi Múzeum gyűjteményeit, mint magát a füleki várat. 2008 augusztusában a Vármúzeum az ötemeletes Bebek-torony alsó három szintjén megnyitotta „A füleki vár évszázadai“ c. kiállítását, mely a vár és a város történetén vezeti végig a látogatót az első írásos emléktől a vár 1682-es lerombolásáig. A vár makettje mellett kiállításra kerültek az erődítmény feltárása során napfényre került középkori és kora újkori régészeti leletek a Szlovák Nemzeti Múzeumból (középkori magyar királyokat és szenteket ábrázoló kályhacsempék), a vár eredeti kulcsai és a Fülek 39 éves török hódoltságából származó tárgyak. A torony alsó szintjén a környék legjelentősebb régészeti lelőhelyeinek bemutatóhelye került kialakításra. A több mint 3000 éves várgedei bronzkincs néhány darabját és a ragyolci bronzkori temető kerámiaanyagának egy részét egyaránt a losonci Nógrádi Múzeum és Galéria kölcsönözte Fülekre. Hatalmas történelmi és esztétikai értékkel bírnak a Perse határában feltárt avar-szláv és honfoglalás kori övveretek is.

Városi Honismereti Múzeum a Füleki Vármúzeum részlegeként dolgozik tovább. Állandó kiállítását 2008 nyarán bezárták, mert az épület felújításra szorul. Az új állandó kiállítás, melyben nagy hangsúlyt kap majd a helyi ipar (a zománcgyár) története, Fülek 1682 utáni történetét mutatja majd be. Időszaki kiállításait a Vármúzeum a Városi Honismereti Múzeum ún. galériájában és a Bebek-torony legfelső két emeletén rendezi.