Az elmúlt napokon több célpontot is figyelemmel követtem hogy melyik magyarországi hegycsúcs lóg ki a ködből. A Budapesthez közeli helyszínek sorra eltűntek a műholdképeken, ami megmaradt az pedig nehezen lett volna éjjel elérhető (Pilis-tető, Nagy Hideg-hegy) így kedd délután a Galya-tetőt választottam.
Soponyai György, Galyatető
A Mátrában található 964 méteres Galya-tető Magyarország harmadik legmagasabb hegycsúcsa. A csúcs közelében 1934-ben épült egy geodéziai mérőtorony amit 2015-ben építettek át kilátóvá és bivakszállássá. Az épület tetejéről a fák fölött jócskán kilógva 360 fokos körpanoráma nyílik ami tökéletesen illett a különböző csíkhúzó- és holdkeltés fotóterveimhez. A bivakszálláson rajtam kívül senki nem tartózkodott: enyém volt az egész torony.
A ködrengeteg a mélyebb területek összes szmogját és fényszennyezését elrejtette, fölötte pedig kristálytiszta ég fogadott állatövi fénnyel és jócskán 7 feletti vizuális határmagnitúdóval. Életem eddigi legtisztább ege!
Éjfél utánig maradtam. Megvártam a holdkeltét és indulás előtt még megörökítettem az esztétikusan kivilágított kilátót a csillagos háttér előtt. Mivel a világítás nagyon szolid és visszafogott, bátran használhattam hosszabb expozíciós időt a felvételhez: az épület sem égett ki a képen és a csillagok is gyönyörűek.
A kilátó tetejével egy vonalban balra az Androméda-galaxis látható míg a Tejút közepén a Perseus ikerhalmaz.
Kommentáld!