Kis fiú voltam még én akkor. Az erdőben fatönköt vett a mészáros. Hazavitte és a tetejét meggyalúltatta. Mikor a fatönköt letették a mészárszék előtt, éppen arra mentünk az apámmal.

Apám megállott és néhány percig figyelemmel nézett a fatönkre.

- Milyen öreg fa volt, - mondotta elgondolkozva - százhetvenkét esztendős.

- Honnan tudja ezt, édesapám?

- A gyűrűiről. Látod azokat a vékony köröket: ahány ilyen gyűrű, a fa annyi esztendős. Megolvastam a gyűrűket, csakugyan százhetvenkettő volt. 

- Lásd, - szólt az apám, - a fa minden évben egy gyűrűt növeszt maga körül. Egyik gyűrű vékony, a másik vastag, egyik barnás, a másik világosabb, egyik-másik néhol hullámos, - mindezekből ki lehet olvasni a fának az élete történetét. Amelyik gyűrű egyenletesen vékony, abban az esztendőben szárazság volt, szegény fa sokat szomjazott, epedezett az essőért. Amelyik gyűrű hullámosan vékony, abban az esztendőben sok gyümölcse volt a fának.

- Még azt is ki lehetne számítani, melyik esztendőben?

- Azt is. De nézd ezt a vastag gyűrűt. Mit gondolsz, ez mit mond?

- Nedves esztendőt.

- Bizony. Abban az évben meghízott a fa, s nem vesztette el a kövérségét. De ime a gyűrűn itt egy beesés van. Valami eseménynek a jele ez. Annak hogy valamelyik nagy ágát elvesztette: vagy a vihar törte le, vagy az emberek vágták le. Éppen ilyen beesés van az ember arcán is, ha a fogát valamikor kihúzatta.

- Hát a barna purhás-forma gyűrűk mit jelentenek?

- Azok is szenvedés jelei: annak az esztendőnek a tele kegyetlenül hideg volt. A fa fázott. Ugy fázott, mint az ember, habár nem is fájt neki, mert a fának öntudata nincsen.

- Mi az az öntudat?

- Az, hogy tud-e magáról vagy sem. A fa nem tud magáról semmit; nem tudja, hogy él és igy olyan fájdalmai, mint nekünk, nem is lehetnek.

- De hát miről lehet ezt tudni?

- Arról, hogy a fa nem védi magát, nem is mozdul, hacsak a szél nem mozgatja, vagy te meg nem mozditod. Ha öntudata volna, valahányszor fejszés embert látna, bizony jót ütne rá, és elfutna.

- Még csak azt nem értem, apám, hogy ezek a gyűrűk hogyan szaporodnak? A fának a közepén nő-e mindig az új gyűrű, vagy pedig a szélén?

- A szélén, fiam, mindig a kéreg alatt. Hiszen ha a közepén nőne, akkor az egész fának széjjel kellene repedeznie, mint ahogy a kéreg is csupa repedés.

Sohasem felejtettem el ezt a beszélgetésünket. Azóta még a levágott ágakat is mindig megnézem, hogy hány esztendős.