Mint kiderült, a jelenlegi szárazföld helyén 200 millió évvel ezelőtt
trópusi szigetvilág volt, és a sekély part menti vizeket a
legkülönfélébb lények népesítették be.
Gazdag élővilága volt 200 millió évvel ezelőtt a triászkori
"Britanniának" - erre a következtetésre jutottak a Bristoli Egyetem
kutatói.
A késő triászkorból származó fosszíliák még az 1980-as
években kerültek napvilágra Somerset grófságban, a Nunney melletti
kőfejtőből, ám a leletanyagra csupán most figyeltek fel a Bristoli
Egyetem kutatói - olvasható a PhysOrg hírportálon.
Mint
kiderült, a jelenlegi szárazföld helyén 200 millió évvel ezelőtt trópusi
szigetvilág volt, és a sekély part menti vizeket a legkülönfélébb
lények népesítették be. A kutatók a csontos halak 6 fajának
megkövesedett maradványait azonosították, és az is kiderült, hogy
legkevesebb hat cápafaj egyedei vadásztak a trópusi tengerben.
Megtalálták egy krokodilszerű hüllő, a Pachystropheus rhaeticus
fosszíliáit, és a térségben kavicsfogú álteknősök (Placochelys
placodonta) is éltek.
Izgalmas leletnek nevezte Placochelys
placodonta maradványait Klara Norden, a tanulmány első szerzője,
megjegyezve, hogy igen ritkán kerülnek napvilágra Nagy-Britanniában a
kavicsfogú álteknősök maradványai.
A tengeri üledékben
megtalálták az apró, gyíkszerű hüllők (Sphenodontia) csontjait,
ugyanakkor felfedezték egy szárazföldi lény, az 1,2 méter hosszú,
körülbelül 11 kilogrammos Thecodontosaurus (gyökeres fogú gyík)
növényevő dinoszaurusz maradványait is.
"Teljesen szokatlan,
hogy ugyanazon a lelőhelyen szárazföldi állatok, valamint halak és cápák
fosszíliái kerüljenek elő" - emelte ki a kutatásokat irányító Michael
Benton professzor. A paleontológus feltételezése szerint a szárazföldi
állatokat az ár vagy egy sárlavina moshatta bele a tengerbe. Ezzel
magyarázható, hogy azonos korúak a lelőhelyen feltárt szárazföldi és
tengeri üledékrétegek.
Kommentáld!