George Lowe-t 89 évesen egy angol idősotthonban érte a halál. 

A férfi benne volt abban a kis csapatban, amely a legfelső tábort kialakította 1953. május 28-án 300 méterrel a 8848 méter magas csúcs alatt.

Edmund Hillary és a nepáli Tenzing Norgay másnap hágtak fel a világ tetejére.

Amikor Hillary a következő nap visszatért a táborba, Lowe forró levessel és oxigénpalackkal sietett elé.

"Na, George, legyűrtük a gazfickót!" - mondta neki Hillary a csúcsra utalva.

Az új-zélandi születésű Lowe és Hillary életre szóló szoros barátságban voltak, nagyon sokszor másztak együtt. Hillary 2008-ban hunyt el.

Lowe özvegyének elmondása szerint férje sohasem bánta, hogy nem került reflektorfénybe, és csak másodrendű - jóllehet nagyon fontos - szerepe volt a történelmi csúcsteljesítményben, ahogy Hillary sem vágyott soha hírnévre, de ő nem kerülhette el.

Azóta már csaknem négyezer ember mászta meg a Mount Everestet - helyi nyelven: Csomolungmát.

Hillary és Norgay a Mount Everest tetején (1953)

Mount Everest, május 29. – Ezen a napon az emberiség történetében először érték el a világ legmagasabb hegycsúcsát – legalábbis hivatalosan.

Edmund Hillary

A serpák, a Nepál hegyvidéki területén élő emberek (akik a hegymászókat is kísérik rendre) kis túlzással úgy közlekednek a 8000 méteres magasságokban, mint mi a Gellért-hegyen. Nem tudhatjuk tehát, hogy 1953 előtt felért-e valaki a Csomolungma tetejére.

A 8848 méteres magasság meghódítása Sir Edmund Hillary nevéhez fűződik, aki Tenzing Norgay-jal ért fel a világ tetejére, dicsőséget szerezve ezzel Új-Zélandnak, hiszen ott született. Szerény és szegény emberként élt a csúcsra jutás után is, inkább az ázsiai hegyvidéken élő emberek minél jobb életkörülményeinek kialakítására áldozta vagyonát.

Nepál évente egy expedíciót engedélyezett akkoriban, 1952-ben egy svájci társaság próbálta meg a „szinte lehetetlent”, de 240 méterrel a „cél” előtt visszafordultak. Hillary egy Alpokban tett túra után kapott meghívást a következő évi expedícióba – természetesen rögtön elfogadta az invitálást.

Barátjával, George Lowe-val akart elindulni, de a több mint 400 embert (362 hordárt, 20 serpát) megmozgató akció vezetője, John Hunt Norgayt nevezte ki mellé.

1953. május 28-án indultak el a táborból a csúcsra, hárman segítettek nekik, de ők 8500 méter után visszafordultak (itt vertek újabb sátrat Tenzingék). Másnap reggel Hillary észrevette, hogy csizmája megfagyott, több órát kellett eltölteniük azzal, hogy használatra késszé tegyék azt. A végső csúcs eléréséhez egy 12 méteres kősziklát is meg kellett mászni (Hillary ment elől), ezt később róla nevezték el. Május 29-én, 11 óra 30 perckor sikerült az álom megvalósítása.

„Elkaptuk ezt a mocskot” – mondta a később Erzsébet királynő által lovaggá ütött hegymászó a táborba visszaérve. Az angol királynőt éppen azon a napon koronázták meg, amikor hivatalosan is bejelentették a csúcsdöntést.

Élete során a serpákat segítette, 27 iskolát és 2 kórházat hozott létre első feleségével a Himalájában. A nő (és egyik lányuk) 1975-ben, egy Nepálba tartó repülőgéppel zuhant le és vesztette életét. Hillary 1989-ben újranősült; 2008-ban halt meg, élete során elérte az Északi- és a Déli-sarkot is, erre korábban senki nem volt képes.