Gerardus Mercator
|
 |
| Gerardus Mercator (eredeti nevén Gheert Cremer) |
| Életrajzi adatok |
| Nemzetiség |
flamand |
| Született |
Rupelmonde
1512. március 5. |
| Elhunyt |
Duisburg
1594. december 2. (82 évesen) |
| Pályafutása |
| Szakterület |
kartográfia, geográfia, matematika |
Gerardus Mercator földgömbje 1541-ből, melyet az olaszországi Urbaniában található Palazzo Ducale Múzeumban állítottak ki. Ez a még létező 22 Mercator glóbusz egyike.
Gerardus Mercator, (1512. március 5. – 1594. december 2.) flamand térképész. A Kelet-Flandriai Rupelmonde városában született, szülei a Jülich-i Hercegséghez tartozó Gangelt városából származtak. Mercator 1552-ben Duisburgba költözött és élete végéig ott élt. Az általa kifejlesztett Mercator-vetület őrizte meg nevét az utókornak.
Élete és munkássága
Mercator eredeti neve Gheert Cremer (vagy franciásan Gerard de Cremere), a flamand Rupelmonde városában született. "Mercator" a latinosított formája eredeti nevének, jelentése "kereskedő". Tanulmányait a holland Hertogenbosch városában végezte a híres humanista tudós, Macropedius irányításával, majd a Leuveni Egyetemen
tanult. Annak ellenére, hogy neve és legnagyobb felfedezései
térképészeti alkotásaihoz kötődnek, Mercator legfőbb bevételi forrása
mégis műszerek tervezéséből és elkészítéséből származott.
Tanulmányai
elvégzése után Leuven-ben kezdett dolgozni, Gemma Frisius és Gaspar Myrica segítségével. 1535 és 1536
között azon dolgoztak, hogy elkészítsenek egy földgömböt az akkor
használt térképek alapján. Mercator feltehetően nem a térképek, hanem a
térképet alkotó rézkarcok elkészítésében vett részt. Mercator
térképészeti műhelye csak akkor indult be, amikor 1537-ben elkészítette Palesztina térképét, amit később egy világtérkép (1538) valamint Flandria térképe követett (1540).
Ebben az időszakban tanulta meg a kurzív,
kézíráson alapuló betűtípus használatát, amely a legalkalmasabb volt a
térképek feliratozására. Mint azt angol neve („Italic”) is jelzi, ezt a
betűtípust Olaszországban fejlesztették ki, onnan terjedt el Európa többi részére. Mercator írta az első, Észak-Európában kiadott kézikönyvet a kurzív betűtípus használatáról.
1544-ben eretnekség vádjával perbe fogták és elítélték, mivel a protestáns vallás híve volt (a Németalföld akkoriban a katolikus spanyol uralkodók birtoka volt) és utazása miatt amúgy is gyanús személynek számított. Hét hónapot töltött börtönben.
1552-ben Duisburg városába költözött, amely a német Cleves-i Hercegség egyik jelentős városa volt és ahol nem üldözték protestáns vallása miatt. Itt nyitotta meg térképészeti műhelyét, ahol 1554-ben
elkészítette Európa hat paneles térképét. Emellett Duisburg város
térképésze is volt. Mercator másik indítéka a költözésre az lehetett,
hogy hírét vette a duisburgi egyetem megalapításának. Matematikát
kezdett tanítani a városi egyetemen, majd miután számos térképet
kiadott, Vilmos, Jülich-Cleves-Berg hercege, udvari térképésznek nevezte
ki 1564-ben.
1569-ben egy újfajta tengerészeti térképet készített el, amelynek újdonsága volt, hogy szögtartó vetületi rendszerben készült: Mercator a Föld felületét hengerpalástra vetítette, és úgy rajzolta meg térképét. Az eljárást, amelyet Edmond Halley tökéletesített 1695-ben, a hajózásban mind a mai napig használják.
Mercator először használta az "atlasz" szót a térképek gyűjteményének megnevezésére és bátorítására készítette el Abraham Ortelius a világ első atlaszát, az 1570-ben kiadott Theatrum Orbis Terrarum-ot. Saját maga is készített atlaszt, azaz térképgyűjteményt, amelynek első darabja 1578-ban készült el és Ptolemaiosz térképeinek javított változata volt (bár Mercator a javítások mellett újabb hibákat is vétett). Franciaország, Németország, Hollandia térképei 1585-ben készültek el, 1588-ban a Balkán és Görögország, majd halála után a maradék térképeket 1595-ben fia,
Rumold Mercator adta ki.
Mercator kifejlesztette a föld és az égbolt ábrázolására alkalmas
gömbök elkészítésének egy újfajta eljárását. Akkoriban a földgömböket
aprólékos munkával, bronz
vagy fagömbök felszínére vésték fel. Mercator egy fából készült mintára
papírmaséból készítette el a gömböt. Amikor a papír megszáradt, az
Egyenlítő mentén körbevágta, majd összeragasztotta a két félgömböt.
Ekkor a felületet kalcium-karbonát
és ragasztó keverékével előkezelte, majd erre nyomtatta rá a térképét,
amit korábban 12 szegmensre nyomtatott, majd kézzel kiszínezett. A
földgömb sarkait kézzel karcolt pólusok borították. A festék száradása
után a gömböt faállványra szerelte és az Egyenlítő
mentén hosszúsági fokokkal karcolt bronz horizontot illesztett.
Az
ilyen technikával készült földgömbökből 22 darab maradt fenn.
Mercator soha többé nem hagyta el Duisburgot, 1594-ben a város
megbecsült, tehetős polgáraként itt halt meg. A városi St.
Salvatorus-templomban temették el, munkái közül a helyi Mercator-múzeum
őrzött meg néhányat. Életét és munkásságát emellett a belgiumi Sint-Niklaas városában található Mercator Múzeum mutatja be.
Térképei
-
-
-
Rumold világtérképe 1587-ből, amelyet apja 1567-es térképe alapján rajzolt
Kommentáld!