GÓLYÁKRÓL  ÉRDEKESSÉGEK

Miért áll a gólya fél lábon, mi ennek a tudományos alapja? - A fél lábon állás gyakori jelenség a madárvilágban.
_{2007.05.11 11:17, Forrás: National Geographic}

A fél lábon állás gyakori jelenség a madárvilágban. Hosszú, kecses lábuk miatt különösen a gázló madarak - ide tartoznak többek között az íbiszek, gólyák, gémek - körében figyelhetjük meg jól a jelenség. Oly rendíthetetlenül állnak olykor egy lábon, hogy az embernek az az érzése támad, hogy órákig képesek lennének ugyanazon a lábukon álldogálni. Pedig nem, ha kitartóak vagyunk, azt is megfigyelhetjük, hogy időnként váltogatják lábukat.

A kutatók szerint a fél lábon állás egyik oka minden bizonnyal a pihenés: tömegét egyik lábáról a másikra helyezve az állat elkerülheti bizonyos izmok elfáradását. Másrészt azzal, hogy a madár egyik lábát visszahúzza törzse mellé, és szárnya alá rejti, csökkenti a hőleadását, azaz képes ezáltal hőháztartását szabályozni. Időnként vízben is hosszú órákat álldogálnak egy lábon, különösen melegben, így nagy valószínűséggel az állat ilyenkor hűti magát.

Egyes madaraknál megfigyelhető az is, hogy lábukat nem mindig a tolluk alá dugják, hanem csupán a támasztó láb sarkához esetleg a lábtőhöz húzzák vissza. Ilyen esetben hőszabályozásról nehezen beszélhetünk, nagy valószínűséggel az állat csak pihenteti fél lábát.

Mi az eredete annak a hiedelemnek, hogy a gólya és a gyermekáldás egymással összefüggnek?"

_{2006.03.10 08:12, Forrás: National Geographic - Bíró Zsuzsa}

A fehér gólya (Ciconia ciconia) és a gyermekszületés sok nép kultúrájában összefonódott egymással, még olyan országokban is, ahol egyébként ritka a hosszú csőrű vándormadár. Az, hogy pontosan mikor és hol keletkezett a gólyamese, nem tökéletesen ismert, hátteréről azonban vannak ismereteink.

A gólya költöző madár, ősszel elhagyja Európát, és Afrikában telel. Március végén-április elején tér vissza, ezért más vándormadarakkal együtt a tavasz hírnökének is tekintik. Hazatérése nagyjából kilenc hónappal a nyári napforduló (június 21.) utánra esik, ez a pogány ünnep a termékenységet, házasságot élteti, sok gyermek fogant ezidőtájt. A gólya érkezése tehát sokszor egybeesett a kisbaba érkezésével, és a fejekben összekapcsolódott a két esemény.

Bár a gólyapárok nem telelnek együtt, előszeretettel térnek vissza régi fészkükhöz, és így a hímek és nőstények újra egy párt alkotnak. Ez a "látszólagos" házastársi hűség valamint az, hogy a gólyák még akkor is gondoskodnak fiókáikról, amikor azok már tudnak repülni, megerősítette a fejekben a gólya és az ember családi életének párhuzamba állítását.

Egy másik legenda szerint a még meg nem született gyermekek lelke vizes területek, tavak, lápok, mocsarak fölött lebeg. Mivel a gólyák gyakran repülnek ilyen helyekre, kialakult az a vélekedés, hogy visszatérve magukkal hoznak néhány születendő lelket.

Miért áll a gólya fél lábon, mi ennek a tudományos alapja? - A fél lábon állás gyakori jelenség a madárvilágban.
_{2007.05.11 11:17, Forrás: National Geographic}

A fél lábon állás gyakori jelenség a madárvilágban. Hosszú, kecses lábuk miatt különösen a gázló madarak - ide tartoznak többek között az íbiszek, gólyák, gémek - körében figyelhetjük meg jól a jelenség. Oly rendíthetetlenül állnak olykor egy lábon, hogy az embernek az az érzése támad, hogy órákig képesek lennének ugyanazon a lábukon álldogálni. Pedig nem, ha kitartóak vagyunk, azt is megfigyelhetjük, hogy időnként váltogatják lábukat.

A kutatók szerint a fél lábon állás egyik oka minden bizonnyal a pihenés: tömegét egyik lábáról a másikra helyezve az állat elkerülheti bizonyos izmok elfáradását. Másrészt azzal, hogy a madár egyik lábát visszahúzza törzse mellé, és szárnya alá rejti, csökkenti a hőleadását, azaz képes ezáltal hőháztartását szabályozni. Időnként vízben is hosszú órákat álldogálnak egy lábon, különösen melegben, így nagy valószínűséggel az állat ilyenkor hűti magát.

Egyes madaraknál megfigyelhető az is, hogy lábukat nem mindig a tolluk alá dugják, hanem csupán a támasztó láb sarkához esetleg a lábtőhöz húzzák vissza. Ilyen esetben hőszabályozásról nehezen beszélhetünk, nagy valószínűséggel az állat csak pihenteti fél lábát.