A Gran Canaria (spanyolul a.m. „Nagy Kanári[-sziget]”) a Kanári-szigetek névadó tagja. A csaknem kör alakú sziget 1532 km²-en terül el az Atlanti-óceánban; közepén az 1950 méteres Pico de las Nieves vulkán magasodik a Tejeda-hegység legmagasabb tagjaként.
Természeti viszonyok
A hegység hágói, völgyei és sziklái vadregényes tájakon választják
ketté Gran Canaria déli és északi részét. Az éghajlat kettőssége, eltérő
flórája és faunája miatt a szigetet kis kontinensnek is nevezik.
Ez az elválás nem csupán égtáj szerint értendő: amíg a sziget északi
részén csapadékos éghajlatot találunk buja növényzettel és
banánültetvényekkel, közepe kopár "holdbéli táj", déli partja pedig
száraz, szinte sivatagos. Így aztán északon fejlett a mezőgazdasági
élet: a vulkánok lankáin nem ritkák a szőlő-, banán- vagy
dohányültetvények. Itt vannak a fontosabb városok; többek között Las Palmas, a sziget legnagyobb városa, a Keleti Kanári-szigetek fővárosa.
Történelem
A Gran Canaria nevet a rómaiak adták a szigetnek, és az rajta
maradt annak ellenére, hogy római valószínűleg sosem tette rá a lábát.
Ez valószínűleg a kutya latin nevéből (Canis) származik, mert II. Juba Észak-afrikai uralkodó beszámolója alapján a névadó idősebb Plinius úgy gondolta, hogy a szigeteken sok kutya él.
A spanyol hódítók több sikertelen kísérlet után 1478-ban, Juan Rejón vezetésével vetették meg lábukat a szigeten. Bár több győzelmet is aratott, sőt, Doramas, a Telde királyság guanartaméja (főnöke) ellentámadását is leverte, Rejónt mégis elmozdították pozíciójából, és a király Pedro de Verára
bízta a hadjárat vezetését. Ő a következő öt évre szüneteltette a
hadjáratot, és a meggyőzés eszközével próbált diadalt aratni. 1483-ban a
sziget guancs főnöke, Tenisor Semidan áttért a keresztény
hitre, és ezután meggyőzte honfitársait, hogy adják meg magukat. A
sziget Spanyolország új gyarmataként hamarosan a mindenfelől idesereglő
kalandor csőcselék prédájává vált.
Központi hegyvidék
-
Gran Canaria központi hegyei
-
Fenyők borítják Gran Canaria központi hegyeinek egy részét
-
Kanári fenyők(Pinus canariensis) Gran Canaria hegyeiben
-
Kopár hegyvidék Gran Canaria déli részén
-
-
Agave kopár hegyek között, Gran Canaria
-
Víztározó ,Emb. de Cueva de las Ninas,Gran Canaria
Gazdaság
A spanyol hódítás utáni időszakban a sziget gazdasága a cukorexport,
valamint Spanyolország és az amerikai gyarmatok kereskedelmének
köszönhetően virágzott. Amikor azonban a Kanári-szigetek cukra iránti
kereskedelem megcsappant, és beköszöntött a borászat aranykora, a sziget
háttérbe szorult legfőbb riválisa, a bortermelésben élenjáró Tenerife
mögött. Korábbi gazdasági stabilitását csak a XIX. század végére
sikerült helyreállítani, amikor fővárosát, Las Palmast a gyarmati brit hajóforgalom ellátó bázisává építették ki.
Jelenleg a fő bevételt a sziget déli felén összpontosuló turizmus
adja.A szörfözők Las Palmas és Maspalomas közelében, a széllovasok a
délkeleti parton találnak megfelelő partszakaszokat.
Tengerpartok
-
Sziklás öböl Pasito Blanco mellett, Gran Canaria déli részén
-
Szabad strand Pasito Blanco közelében
-
Homokos part Maspalomas mellett a sziget déli részén, Gran Canaria
-
Maspalomas homokdűnéi, Gran Canaria
-
Maspalomas homokdűnéi a sziget déli részén
-
Las Palmas strandjainak egyike
-
Sziklás tengerpart a sziget nyugati oldalán, San Nicolas, Gran Canaria
-
Tengerpart a sziget nyugati odalán, Montana Tablada
-
Tengerpart Gran canaria nyugati részén
Gran Canaria növényvilága
-
Kanári fenyő (Pinus canariensis) amely a központi hegyekben gyakran hegyoldalakat borít.
-
Kanári fenyőkből álló fenyves
-
Euphorbia canariensis gyakori a sziget száraz , kopár részein
-
Kopár hegyoldalak szukkulens vegetációval
-
A fásodó szárú sóvirág-féle (Limonium sventenii) mutatós virágokkal rendelkezik
-
Senecio kleinia és rokon fajai gyakori a kopár hegyoldalak szukkulens vegetációjában.
-
A cserjés Echium decaisnei gyakran előfordul.
-
Kaktuszfélékből (Opuntia és Senecio fajok)álló vegetáció a sziget déli részén. Háttérben lent Maspalomas tengerpartja.
-
-
A kanári datolyapálma (Phoenix canariensis)városi sorfaként és szabadon is előfordul.
-
Kanári sárkányfa(Dracaena draco) Las Palmasban.
-
Királypálmák (Roystonea regia)Porto Mogan mellett, csak öntözéssel és városi környezetben marad meg.
-
Tamariska bokrok borítják a Maspalomas melletti homokdűnék egy részét.
térkép ▼ 
Kommentáld!