GÜL BABA "A RÓZSÁK ATYJA"
I. Szulejmán szultán – Szapolyai János király halálát (1540) követően
1541. augusztus 29-én (a Mohácsi csata 15. évfordulóján) elfoglalta Buda
várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd
csapatai kezére. Jóllehet már 1526-ban és 1529-ben is bevonult Budára,
de akkor még nem foglalta azt el.
A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg, hogy a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot.
A bektasi rend tagjai szerzetesek, dervisek voltak. Vezetőjük Gül Baba
volt, aki szent és leginkább békés természetéről, verseiről és
természetszeretetéről volt ismert. A legenda szerint turbánján mindig
viselt egy rózsaszálat.
Gül Baba valóban „rózsa apó” volt, de nem földi rózsa, nem a múlandó
virág kedvelője, hanem a jelen dervis rendjének, kolostorának legszebb
rózsája, aki dervis fövegén a házfőnöki gült viselte. Neve tehát
valószínűleg felnőttkorban felvett név, amelyet rendtársaitól és
tisztelőitől kapott.
Beceneve: „A rózsák atyja” volt.
Gül Baba személyét valójában az ismeretlenség és a titokzatosság fátyla fedi.
Türbéje és sírkápolnája Budapesten, a Rózsadombon a Mecset utcában található.
Gül Baba nevével kapcsolatban is többféle olvasat és jelentés látott napvilágot.
A török iratokban k és l betűkkel jegyezték le. Az arab írásokban nem
jelölik a mássalhangzókat, a szónak számos olvasata is van.
Szótárainkban található jelentései, pl.: virág, leginkább rózsát jelent,
de levezethető a gülnek (nevetni) igéből is. Olvasható kelnek, ami
sömört, sivár, kopasz, illetve külnek, ami hamut, romot, pusztulást
jelent, illetve igei jelentése elpusztít.
Halálával kapcsolatban több feltevés is megfogalmazódott. Az egyik
szerint halálának oka idős kora volt. A török változat kicsit hősiesebb,
nevezetesen a vár elfoglalása során a szent életű dervis megsérült és
sebeibe halt bele a templomban, s mint igazhitű muszlim megkapta
Allahtól a legszebb halál lehetőségét. Holttestét a mostani türbekerten
belül helyezték örök nyugalomra.
Kommentáld!