Az USA területéről Európába is bejutott a kígyókat megtizedelni képes gombás fertőzés, és a tudósok attól tartanak, hogy a globális járványnak katasztrofális következményei lesznek – ahogy megtörtént ez a kétéltűeknél is.

Teljesen mindegy, hogy egy adott kígyó melyik fajhoz tartozik, hol él, milyenek a génjei és a fizikai jellemzői, az Ophidiomyces ophidiodiicola nevű gomba ocsmány megbetegedést okozhat. Először csak egy seb jelenik meg a fertőzött egyed testén, aztán egyre több, és napokon belül az állat egész testén eltejedhet. Végül beindul a vedlés, mint védekező reakció. Ha az állatnak szerencséje van, akkor túléli, bár bizonyos esetekben ez nem is a kórokozón múlik, hanem azon, hogy a vedlés miatt többet sütkérező állatot elkapják-e az ellenségei napozás közben - írja az IBT-rehivatkozva az index.

Sajnos az Amerikai Természettörténeti Múzeum és a U.S. Geological Survey munkatársai által szerzett tanulmány szerint a kígyók többsége nem szerencsés, és elpusztul a betegségben. 

Egy Ophidiomyces ophidiodiicola gombával fertőzött kígyó bőre

Az Egyesült Államokban 23 fajt érint a betegség, és a keleti parton máris kimutatható az egyedszám csökkenése.

A kutatók még csak találgatják, hogy pontosan miként terjed a kórokozó. Elképzelhető, hogy csak közvetlen érintkezéssel tudják átadni egymásnak, de az is lehet, hogy a kígyók által gyakran látogatott helyek is fertőzöttek, és továbbítják a kórt.

Beláthatatlan változásokat eredményezne a kígyók pusztulása

Az ökoszisztéma egyensúlyban tartásában rendkívül fontos szerepük van a kígyóknak. Pusztítják például a patkányokat, amelyek biztosan elszaporodnának az ősellenségeik nélkül. De ők is fontos táplálékállatai több ragadozómadárnak. A kutatók kormányzati közbeavatkozást sürgetnek, mert a kígyókat érintő járvány van olyan súlyos, mint a denevéreket pusztító fehérorr-szindróma, vagy a békákat pusztító kitridgombás megbetegedés. 

A kétéltűek bőre vékony, rajta keresztül történik a vízfelvétel és részben a légzés. Éppen ezt a tulajdonságot használja ki a parazita kitridgomba: megtelepszik a hámrétegben, szaporodni kezd, és megvastagítja a bőrt. Ezzel megakadályozza a légzést és a vízfelvételt, ami az állat sóháztartásának teljes összeomlásához vezet. Ezt a halálos betegséget nevezik kitridiomikózisnak.

Váratlan esemény történt 1998-ban. Felfedeztek egy olyan apró, rajzóspórás gombafajt (Batrachochytrium dendrobatidis, magyarul kitridgomba), aminek különös tulajdonságai vannak. Ellentétben az összes rokonával, amelyek a talajban vagy a vízben lebontóként élnek, ez a mikroszkopikus méretű (nagyjából 3 mikrométer nagyságú) gomba kizárólag a kétéltűek bőrén élősködik. A felfedezés nagy port kavart tudományos körökben, és a kutatók azonnal intenzív kutatásba kezdtek, hogy megvizsgálják, vajon ez a gomba lehet-e az oka annak a világméretű kétéltűpusztulásnak, amely az 1970-es évek végén kezdődött, és azóta is tart.