A Gyimesi-hágóról leereszkedő út kígyózva halad át a Tatros völgyében a megye leghosszabb településfüzérén (25 km), a csángók földjén, a Gyimeseken. Nemcsak a Tatros mentén, hanem a patak mellékágaiban is egymást érik a tipikusan hegyvidéki települések, meredek domboldalakkal, zöldellő legelőkkel. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Gazdag, ősi népköltészettel, néptánc hagyományokkal rendelkeznek. A gyimesi csángók ősei a katonai szolgálat elől menekültek erre a vidékre. Bujdosásukkal magyarázzák romános öltözetüket, amelyet egykoron megtévesztésül használtak az őket üldözőkkel szemben. A Gyimes-völgy a 17. századtól kezdett állandó jellegű településeknek otthont adni. A Gyimes völgyében nincsenek tömör falvak, csak tanyatelepek. A Gyimes-völgyet a 12A országút szeli át. A vasútvonalat, amely kapcsolatot teremt Csík és Moldva között, 1897-ben adták át a forgalomnak. Mindkét közlekedési vonal mintegy 30 km hosszúságban halad ezen a vidéken. A Gyimesek üdülési vonzóereje a Tatros-völgy természeti adottságai mellett igazi vonzóerőt a népművészet, népköltészet, táncművészet hagyományai jelentenek. A gyimesi csángók a székelység egyik jellegzetes etnikai csoportját képviselik. Vallásuk római katólikus, tehát megőrizték ősi vallásukat. A Gyimes-völgy legfőbb települései: Gyimesfelsőlok(Lunca de Sus), Gyimesközéplok (Lunca de Jos), Hidegség (Valea Rece), Bükkhavas (Poiana Fagului), Gyimesbükk (Ghimeş - Făget), Gyimespalánka (Palanca).
Kommentáld!