Báránypirosító (Alkanna)
A báránypirosító népies neve:
piros ökörnyelv, pirítófű, pirosítófű
Báránypirosító leírása:
Az érdesvirágúak nemzetségébe
tartozó növény, mintegy negyven fajtája él jellemzően mediterrán
éghajlaton. Durva szőrű fűféle, földön kúszó vagy felálló, szürkén
serteszőrös növény. Gyöktörzse fás, sárga míg kérge sötétpiros ráncos és
réteges. Levelei szálas-lándzsásak, fénylő kék virága tölcséralakú, 5
cimpás.
Báránypirosító elterjedése:
A Földközi-tenger vidékétől egészen
Csehországig honos növény. Jellemzően mediterrán éhajlaton él meg, de
néhány faja megtalálható a trópusokon is. Homokos, sziklás vidékeken,
parlagon fellelhető növény, a kertekből általában kivadul.
Hogyan gyűjtsük a báránypirosító gyógynövényt?
Báránypirosító hatóanyagai:
Drogja az alkannae radix, mely a szárított
gyöktörzsben és a gyökerekben található. Homeopátián kívül felhasználása
nem javasolt, rákkeltő és májkárosító hatása van.
Milyen vegyületeket tartalmaz a Báránypirosító?
A gyökér kérgéből kivonható vörös
festékanyag-keverék (alkanna-vörös), mely alkannin, ezek észterei
valamint toxikus pirrolizidin-alkaloidok és cseranyagok találhatóak meg a
báránypirosító növényben.
Báránypirosító felhasználása:
A népi gyógyászat hasmenés
kezelésére, gargalizálásra és bőrbetegségek ellen alkalmazta, azonban
napjainkban kizárólag a homeopátia alkalmazza tekintettel arra, hogy
toxinjainak rákkeltő és májkárosító hatása lehet.
Az élelmiszeripar illetve a
kozmetika is felhasználta a gyökérkéregben taláható festékanyag miatt,
illóolajok, zsiradékok, arcpirosítók színezésére.
Báránypirosító konyhai felhasználása:
Konyhai felhasználása nem ismert.
Jó tudni a báránypirosítóról!
Érdekesség a báránypirosítóról.
A hennacserjétől származik az igazi alkanna-festék.
Báránypirosító az alábbi gyógynövény kategóriába tartózik:
Kék, sugaras szimmetriájú virágok, 5 sziromlevéllel.
Kommentáld!