Soha nem felejtem gyerekkorom nyarait, amikor nagyszüleimnél az esővíz szinte szenteltvíz értékűként csordogált alá az ereszcsatornához gondosan odakészített edényekbe. Vetési Júlia „Odatetted-e az esővizes edényeket?” „Hozzál be egy kis esővizet!” „Majd este esővízzel öntözünk” – hangzottak el naponta ezek a mondatok, és a szomjoltáson kívül szinte mindenre az esővíz volt a megoldás.
Idén, ezen az igencsak száraz nyáron, az esővíz megint aranyat ér. Ha csak tehetjük, fogjunk be minél többet belőle. Manapság rengeteg, erre a célra megfelelő, nagyméretű, jól zárható műanyag edény van. Szerezzünk be párat, és állítsuk az eresz alá, ha egy keveset is be tudunk segíteni vele a háztartásba, az már jó. Mire jó az esővíz? Régen leginkább hajmosásra, mosásra és öntözésre használták.
Fényes és selymes lett tőle a haj, illatos és könnyű a ruha, a növények pedig szinte hangos szóval hálálkodtak egy-egy esti öntözés után. Manapság az elsődleges szempont a környezetkímélés és a vízdíj csökkentése. Ha ingyen van, és mindenféle vegyszertől mentes, akkor használjuk ki! Azért is jobb a vezetékesnél, mert a talajvizekhez képest lágyabb, nincs benne mész, hajmosáskor, ruhák mosásánál kevesebb szappantól is felhabzik.
Az esővíz sem mindig teljesen tiszta, mivel a nagyobb városok szennyezettsége, a háztetőről összegyűlt piszkok ebbe is szépen átvándorolnak, de sokszor ezekkel együtt is egészségesebb és lényegesen olcsóbb, például öntözésre. Ivásra viszont egyáltalán ne használjuk. Hogyan gyűjtsük? Az ereszcsatorna alá helyezzünk egy tartályt, amit egy kisebb asztalra vagy emelvényre is tehetünk. Így megmagasítva a tartály oldalára szerelhetünk csapot vagy akár szivattyút is, melynek segítségével öntözéskor a kert távolabbi részeibe is el tudjuk juttatni a vizet.
Vetési Júlia
Székely Hírmondó
Kommentáld!