Gyulafehérvár

rg/Weissenburg)
Az érseki székesegyház
Gyulafehérvár címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Fehér
Rang	megyeszékhely
Beosztott falvak	Alsóváradja, Borbánd, Ompolykisfalud, Poklos
Polgármester	Mircea Hava, 2008[1]
Irányítószám	510000
Körzethívószám	0x58[2]
Népesség
Népesség	66 842 fő (2007) +/-
Magyar lakosság	1767
Népsűrűség	640 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	103,65 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gyulafehérvár Pozíció Románia térképén Koordináták: é. sz. 46° 4′ 1″, k. h. 23° 34′ 12″
é. sz. 46° 4′ 1″, k. h. 23° 34′ 12″

Gyulafehérvár környéke 1770 körül

Gyulafehérvár (románul Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában. Erdély ősi történelmi fővárosa, az erdélyi érsekség székhelye, egyúttal a román ortodox egyház erdélyi székvárosa.

1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa, majd Fehér, illetve 1775-től Alsó-Fehér vármegye székhelye. Ma municípiumként Fehér megye székhelye. Borbánd, Ompolykisfalud és Poklos települések tartoznak hozzá.

Fekvése

Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő 230 m magas fennsíkon fekszik.

Története

Már a vaskorban földvár állt itt, ahová a rómaiak később castrumot építettek. Itt állt Apulum, az ókori Dácia tartomány egyik jelentős városa. Erdélyt már a magyar államalapítástól kezdve innen kormányozták mint különálló egységet, itt székelt az erdélyi vajda. Püspökségét Szent István alapította 1009-ben, ezt követően lesz Fehér vármegye székhelye 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. 1277-ben Alárdi János vízaknai szász bíró fia bosszúhadjáratában felégette. Virágkorát a Hunyadiak és Bethlen Gábor alatt élte. Székesegyháza 13. századi, egy régebbi templom alapjaira épült. 1291-ben III. András országgyűlést tartott itt.

1442. március 22-én a város mellett csapott össze Hunyadi János hada Mezid bég 15 ezres seregével. Először a török, majd néhány nap múlva a megerősödött magyar sereg győzött.

1516-ban II. Ulászló megerősítését rendelte el. Budáról először Lippára, majd 1542-ben ide költözött Izabella királyné és fia I. János néven magyar király, miután a Püspöki palotát átalakították oly módon, hogy a Keleti Magyar Királyság székhelye lehessen. 1558. Izabella királyné itt is halt meg 1559. szeptember 15-én.Itt gyilkoltatta meg katonáival Balassa Menyhért Izabella parancsára a lázadó Bebek Ferenc, Kendy Ferenc és Antal nemeseket. 1571. március 14-én itt halt meg János Zsigmond fejedelem és az utolsó szabadon választott magyar király, a királyné és fiának hamvai a Szent István által alapított székesegyházban pihennek.

II. János magyar király halálát követően az erdélyi –többségében protestáns (református, unitárius és lutheránus) rendek- 1571.] május 25-én Báthory István római katolikus főurat választották meg Erdély fejedelmének. I. Habsburg Ferdinánd azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erdélyi rendek szabadon választják meg az ország fejedelmét, ezért ígérgetéssel rávette Bekes Gáspár unitárius vallású főurat, hogy lázadjon fel Báthory ellen. Bekes Gáspár folyamatosan szervezkedett a fejedelmi hatalom megszerzése érdekében 1572-1574 folyamán. A francia Pierre Lescalopier, IX. Károly franciaországi követe azzal a céllal utazott Erdélybe, hogy megbeszéléseket folytasson Báthory István erdélyi fejedelemmel, aki szeretett volna megnősülni. Pierre Lescalopier 1574. június 24-én érkezett Erdélybe.

1599. november 1-jén Báthory András feletti győzelme után Vitéz Mihály vajda diadalmenetben vonult be a városba, ahol az 1600. július 10-én megtartott erdélyi országgyűlésen fejedelemmé választották. 1602. június 29-én itt győzte le Giorgio Basta Székely Mózes seregét. A várost Mihály vajda és Basta is felgyújtotta, majd a tatár, később 1661-ben a törökök égették fel. 1603-ban Székely Mózesnek a függetlenségpárti magyarok és székelyek támogatásával sikerült a fővárost felszabadítania és 1603. május 8-án bevonult a városba, ahol ünnepélyesen megválasztották és beiktatták Erdély fejedelmének. Bethlen Gábor alapította a város református kollégiumát, amelyet 1658-ban a harcok elől Nagyenyedre költöztettek. 1629. november 15-én itt halt meg a fejedelem.

1642. március 4-én itt választják fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt, aki itt is halt meg 1648. október 11-én. 1657-ben II. Rákóczi György lengyel hadjárata idején a várost tatár seregek égetik fel, majd október 25-én a fejedelem itt mond le.

1704. július 8-án itt választották az erdélyi rendek fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. 1715-ben újraszervezték a reformáció alatt megszűnt püspökséget. Új vára 1738-ban lett készen. 1785. február 28-án itt végezték ki a Horea–Cloșca-féle parasztfelkelés vezetőit. 1937-ben emelt emlékművük a Szent György-kapu előtt áll. 1848-49-ben innen irányították a magyarok ellen harcoló császári és román csapatokat.

Az ortodox székesegyház

Látnivalók

A város történelmi központja 1991 óta a Világörökség javaslati listáján szerepel.^[3]

• A 18. század első felében épített vár falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak.
• Az érseki székesegyház a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Benne ma is láthatók a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. Altemplomában erdélyi fejedelmek és püspökök egész sora nyugszik.
• Az ortodox székesegyház, a târgovistei templom mása, a 20. század elején épült.
• Közelében, a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma, gazdag román történeti kiállítással.
• A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét, melyet egy francia festő az eseményt ábrázoló falfreskói díszítenek.
• A székesegyház szomszédságában áll az erdélyi fejedelmek egykori 15. századi palotája és a püspöki palota.
• A Szent György-kapu előtt látható a Hóra-lázadás itt kivégzett vezetőinek 1937-ben emelt elmékműve.
• A Batthyáneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyáneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.

A vár Károly-kapuja

Híres emberek

• Itt született 1645. február 24-én I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem.
• Itt született 1676. október 13-án II. Apafi Mihály erdélyi fejedelem.
• Itt született 1742. december 26-án Born Ignác természettudós, geológus.
• Itt született 1888. szeptember 7-én Karácsony Benő iró, a Pjotruska c. regény szerzője.
• Itt született Szabó Béla, Gyulafehérvári (Gyulafehérvár, 1905. augusztus 26. – Kolozsvár, 1985. november 30.): romániai magyar festő, grafikus, állami díjas
• Itt született 1928. február 1-jén Király László magyar pedagógus, tankönyvíró.
• Itt tanított 1653-ban Apáczai Csere János filozófus, író.
• Itt tanított 1770-ben Kereskényi Ádám jezsuita professzor, író az itteni jezsuita líceumban.
• Itt halt meg 1559. szeptember 15-én Izabella királyné.
• Itt halt meg 1571. március 14-én János Zsigmond magyar király, később erdélyi fejedelem.
• Itt halt meg 1581. február 15-én Bocskai Erzsébet, Bocskai István nővére, Báthory Kristóf felesége, Báthory Zsigmond anyja.
• Itt halt meg 1581. május 27-én Báthory Kristóf erdélyi vajda,
• Itt halt meg 1612. március 29-én Szamosközy István (latinosan Zamosius) történetíró
• Itt hunyt el 1629. november 15-én Bethlen Gábor erdélyi fejedelem.
• Itt hunyt el 1648. október 11-én I. Rákóczi György erdélyi fejedelem.
• Itt hunyt el 1815. március 3-án Márton József erdélyi püspök, tudós és költő.
• Itt hunyt el 1861. október 25-én Eötvös Ágoston régész, történész.
• Itt hunyt el 1980. szeptember 29-én Márton Áron erdélyi püspök.
• Itt hunyt el 1993. május 5-én Jakab Antal erdélyi püspök.