Természet: GYULAI PÁLRA EMLÉKEZÜNK - magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17166 db
  • Videók - 6833 db
  • Blogbejegyzések - 16025 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Gyulai Pál (Kolozsvár1826január 25. – Budapest1909november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4. elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a magyar főrendiház tagja és jegyzője.

 

network.hu

Apja, Gyulai Antal, az erdélyi királyi kormányszék számvevő osztályánál szolgált, édesanyja Hajós Sára. Gyulai Pál a kolozsvári református kollégiumban kezdte tanulmányait, melynek osztályait, a gimnáziumi, bölcseleti, jogi (1843-45) és hittani folyamokban kitűnő sikerrel járta végig 1846-ig. Itt, a reformátusok módja szerint, teljes képzést nyert a tanári pályára, de mielőtt arra lépett volna, az élet, az irodalom és önképzés terén is végighaladt. Gyermekkorában már nagy élvezettel látogatta a kolozsvári magyar színielőadásokat. Szerette eljátszani amit látott, maga is színdarabokat írogatott; a költőket, kivált a drámaírókat, mohón olvasta. Talán, ha kis termete nem akadályozza, ő is színész lesz, mint bátyja, Gyulai Ferenc (akinek szobrát 1876-ban leplezték le a kolozsvári színház előtt.)

 

Tizennégy éves volt, amikor apja (1840) meghalt és özvegyen hagyta nejét és árván gyermekeit, három fiút és egy leányt. Az élet gondjai hamar súlyosodtak a szegény családra. Gyulai, hogy anyjának terhére ne essék, kisebb gyermekek tanításával foglalkozott a kollégiumban és már 1843-ban egészen saját erején tartotta fenn magát, korán hozzászokva az önállósághoz.

Az 1840-es években az Erdélyi Hiradóba dolgozott és 1848-ban a lapnak rendes munkatársa lett. 1844-46-ban mint jogász három pályadíjat nyert: az Erdély irodalomtörténetét, a párbajt és a nyelvbeli purizmust tárgyaló munkálataival. Megismerkedett a magyar szépirodalom akkori költőivel, akik közül Vörösmarty tette rá legmélyebb hatást. Magánszorgalomból megtanult németül és franciául és fordította Goethét, Schillert, Heinét és olvasgatta Voltaire-t, Rousseau-t, Victor Hugo-t, Lamartine-t és Molière-t.

1843-tól 1845-ig Pataki Dániel gyermekeinek volt tanítója és házánál, Désen töltötte a szünnapokat. 1845-ben az öreg gróf Bethlen JánosErdély egyik legnagyobb államférfia, fiai nevelőjéül kérte föl. 1847-ben a kolozsvári református kollégium költészeti osztályának tanárává választották. 1848-ig volt a Bethlen János gróf gyermekei mellett. Alkalma nyílt érintkezésbe jönni Erdélynek a közéletben szerepelt csaknem minden kitűnőbb emberével és megnyerni sokak rokonszenvét és becsülését.

Neve már ekkor mind ismertebbé vált az irodalomban. Az 1848-iki mozgalmak kezdetekor elvégezte az iskolát és a kolozsvári ifjúság vezetői közt találjuk őt az unió kikiáltásában és a pesti küldöttség fogadásában. A forradalom eseményeiben, harcaiban azonban nem vett részt. Ezután Pestre ment és a lapokba dolgozott és a követté megválasztott békepárti gróf Teleki Domokos titkára volt Pesten, Gernyeszegen, majd ismét Pesten.

Kolozsvárt ezalatt Urbán császári tábornok foglalta el, a város rettegésben élt és sarc alatt nyögött és Gyulai anyja, aki már az ostrom ideje alatt is beteg volt, félelmek közt halt meg. Fia, a város felszabadulásakor, már 1849-ben haza sietvén, csak sírját találta; bátyja, öccse honvédek voltak, a kis húgát találta egyedül otthon. Gyulai, hogy rajta segíthessen, otthon maradt és egy pár hétig az Ócsvay által szerkesztett Honvéd munkatársa volt. Majd ismét visszatért Telekihez és vele maradt Pesten 1851 tavaszáig.

Megismerkedett ArannyalCsengery Antallalbáró Eötvös JózseffelPákh Alberttel és többi jelesünkkel, mely ismeretség jótékonyan hatott az ifjú költőre. Ezek hatása alatt kezdette meg valódi irodalmi munkásságát. Az országot ért halálos csapás kábultságából először az irodalom kezdett felocsúdni és Gyulai az elsők és a leghívebbek közt volt, akik a nemzetiség ezen egyetlen megmaradt zászlója alá sorakoztak. Valamennyi ez időszakban megindult jobb vállalatnak egyik elsőrendű és nélkülözhetetlen munkatársa volt. 1850-ben, a Pesti Röpívekben kezdte kritikusi pályafutását.

1852 őszén elhagyva titkári állását, végleg Pestre költözött, ahol egy nevelőintézetben vállalt tanári állást. 1854-ben a Vasárnapi Ujság alapításában főérdeme volt és annak első három számát Pákh Alberttel és Jókai Mórral közösen írták. Pákh Alberttel részt vett 1853-ban a Szépirodalmi Lapok megalapításában, mely azonban fél év múlva megszűnt. Ugyancsak Pákhkal részt vett az Ujabbkori Ismeretek Tára szerkesztésében, kritikákat írt a Pesti Naplóba és a hivatalos Budapesti Hirlapba. 1855-től Kemény Zsigmond mellett a Pesti Napló munkatársa volt, ahová kivált könyv- és színbírálatokat írt. Kritikai működése, mely alapos, igazságos és szigorú volt, félelmessé tette és sok ellenséget szerzett neki. Ekkor vívta nevezetes polemiáit a régebbi költőkben elfogult Toldy Ferenccel, Petőfi és Arany nemzeti irányának esztétikai elismerése érdekében és vette üldözőbe a Petőfi-utánzók pongyola irányát.

1855. október 25-én Nádasdy Tamás gróf mentorául külföldi útra ment. Egy évet Berlinben és Párizsban töltöttek, majd Münchenbe mentek, ahol az ifjú gróf 1856. december 14-én meghalt. Gyulai irodalmi és művészi ismeretekkel gazdagodva tért vissza Pestre, ismét dolgozott a lapokba és folyóiratokba.

1858. július 31-én vezette oltárhoz nejét Szendrey Máriát (1838-1866),[1] Petőfi Sándor sógornőjét, és egyenesen Kolozsvárra vitte őt, ahol a református kollégiumban a magyar és latin irodalom tanára lett.

Magyar Tudományos Akadémia, tíz évi tetszhalál után föléledvén, azon év december 15-én levelező tagjának választotta, 1860. július 15-én pedig a Kisfaludy Társaság rendes tagjának.[2] 1862. július 3-én visszatért a fővárosba, ahol Arany Szépirodalmi Figyelőjének segédszerkesztője lett, egyszersmind buzgó titkára a Magyar Írók Segélyegyletének 1867-ig. Előkelő részt vett az erdélyi múzeum munkálkodásában, sürgette a székely népdalok és balladák gyűjtését, hangoztatta e termékek jelentőségét és az ő eszközlésével jelent meg Kriza híres gyűjteménye is. (Vadrózsák. Kolozsvár, 1863.)

Feljötte után tanára volt a pesti református gimnáziumnak 1864-ig, amikor a színiképző aligazgatójává és dramaturgiai szaktanárrá nevezték ki, ezen állásáról, akadémiai titkárrá történt megválasztatásakor 1870-ben lemondott. A Nemzeti Színház állandó drámabírálója is lévén, ezzel a hajlamainak megfelelő hatáskört nyert. Tevékeny részt vett, főleg mint bíráló, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság munkálataiban, a drámai pályázatok fölött mint előadó ismételve hallatta az akadémia ítéletét. A Kisfaludy Társaságban felolvasásain kívül a népköltészeti gyűjtemény újra megindításával szerzett nagy érdemet.

1866. szeptember 10-én a kolera elragadta nejét és e veszteség és apai gondjai számos szép költeményre ihlették. Nem nősült meg többé, az irodalmi munkában keresett enyhületet. A Magyar Tudományos Akadémia 1867. január 30-án rendes taggá, 1870. január 17-én a nyelv- és széptudományi osztály titkárává, 1883. május 17-én az igazgatótanács tagjává, a Kisfaludy Társaság pedig 1873. január 29-én másodelnökévé választotta.[2]

1873-tól szerkesztette a Budapesti Szemlét1875-től az Olcsó Könyvtárt.

1875-ben Eötvös Károly meghívására csatlakozik a Balatont körülutazó 6 tagú baráti társasághoz, így szereplője Eötvös nagysikerű Utazás a Balaton körül című anekdotagyűjteményének, melyben külön fejezet mutatja be Gyulait is.[3]

1876. január 25-én, ötvenedik születése napja alkalmával a kolozsvári egyetem bölcseletdoktori oklevéllel tisztelte meg. 1876-ban a budapesti egyetem meghívta őt a Toldy Ferenc halálával megüresedett magyar irodalmi tanszékre, ami által ismét új hatáskörhöz jutott, ahol a magyar irodalomtörténet művelésére új nemzedéket nevelt. 1892-ig tanított itt. Működésének súlypontja ezután itt, az akadémiában, a Kisfaludy Társaságban és a saját folyóiratában (Budapesti Szemle) volt. A Kisfaludy Társaság 1879. február 19-én elnökévé választotta.[2] E társaság évi közgyűlésein tartott elnöki megnyitó beszédei egy-egy fontosabb irodalmi kérdést vitattak meg és élénken foglalkoztatták a közvéleményt. Írói érdemei alapján 1885-ben a főrendiház újjá szervezésekor ő felsége kinevezte tagjának és legottan jegyzőjének is megválasztották.

1899. október 18-án lemondott a Kisfaludy Társaság elnökségéről,[2] 1902-ben megvált az egyetemtől is. Utolsó éveiben már csak a Budapesti Szemlét szerkesztette.

Főbb művei

Gyulai Pál sírja BudapestenKerepesi temető: B. 558.
  • Gyulai Pál–Mentovics FerencSzász KárolyNemzeti színek; Barráné és Stein, Kolozsvár, 1848
  • Részvét könyve; szerk. Gyulai Pál; Magyar Írók Segélyegylete, Pest, 1863
  • Egy régi udvarház utolsó gazdája (1857)
  • Paul Gyulai: Frauen vor dem Spiegel (Nők a tükör előtt); németre ford. Dux Adolf; Hornyanszky-Hummel, Pest, 1864
  • Paul Gyulai: Ein alter Schauspieler (A vén színész); németre ford. Rosner Lipót; Reclam, Leipzig, 186? (Universal-Bibliothek)
  • Vörösmarty életrajza; Ráth, Pest, 1866
  • Vázlatok és képek; Pfeifer, Pest, 1867
  • A népszerűség. Satira; Ráth, Pest, 1868
  • Romhányi (1869–1872)
  • Gyulai Pál költeményei; Ráth, Pest, 1870
  • Elegyes gyűjtések Magyarország és Erdély különböző részeiből; szerk. Arany László, Gyulai Pál; Athenaeum, Pest, 1872 (Magyar népköltési gyűjtemény. Új folyam)
  • A vén színész. Beszély; Franklin, Bp., 1877 (Olcsó könyvtár)
  • A magyar irodalom története. 1807-1830. Jegyzetek, 1-2.; Gyulai Pál előadásai után kiadta Kőrösy K. László; Kőrösy, Bp., 1878-1879
  • Petőfi költészete. Jegyzet Gyulai Pál előadása után; készítette: Sz. L. [Szádeczky-Kardoss Lajos]; s.n., Bp., 1878
  • A magyar irodalom története 1830-1848-ig; Gyulai Pál egyetemi előadásai után jegyzi Közményi Ferenc; Langer Ny., Bp., 1879
  • Emlékbeszédek; Franklin, Bp., 1879
  • A XVIII. század magyar prózaírói; Gyulai Pál egyetemi előadásai nyomán kiad. Nagy Sándor; s.n., Bp., 1880
  • A magyar irodalom története 1807-től 1848-ig; Gyulai Pál előadásai után; s.n., Bp., 1881
  • Gyulai Pál költeményei; 2., bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1882
  • Katona József és Bánk Bánja; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1883
  • Szilágyi és Hajmási. Költői beszély; Franklin, Bp., 1883 (Olcsó könyvtár)
  • Petőfi élete és költészete; Gyulai Pál előadásai után leírta az 1884/5-iki év. lyceumi VIII-ik osztály Pozsonyban; s.n., Pozsony, 1885
  • Középkori költői maradványaink. 1884/5.; Gyulai Pál előadásai után kiad. Solymosy Sándor, Madzsar Gusztáv; s.n., Bp., 1885
  • Az aesopi mese a magyar irodalomban; Gyulai Pál egyetemi előadásai után kiad. Strauch Béla; s.n., Bp., 1887
  • Kölcsey költői és prózai munkái. 1888/9-iki tanév 2. fele; Gyulai Pál egyetemi előadásai után kiad. Demek Győző, ifj. Matirkó Bertalan; s.n., Bp., 1889
  • Gyöngyösi István és iskolája; Gyulai Pál előadásai után kiad. Kiss Ernő; Blau, Bp., 1890
  • Arany János. Emlékbeszéd; Franklin, Bp., 1891 (Olcsó könyvtár)
  • Kisfaludy Sándor elbeszélő költészete; Gyulai Pál előadásai után jegyzé Pethe Ferenc; s.n., Bp., 1891
  • Széchenyi mint író; Gyulai Pál egyet. ny. r. tanár előadásai után jegyzé Pethe Ferenc, s.n., Bp., 1892
  • Petőfi költészete. 1891-92. 1. félév; Gyulai Pál előadásai után jegyzé Pethe Ferenc; s.n., Bp., 1892
  • Tinódi s a XVI. sz. históriás énekesei; Gyulai Pál előadásai után jegyezte Pethe Ferenc; s.n., Bp., 1894
  • Gyulai Pál költeményei, 1-2.; 3. bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1894
  • Báró Jósika Miklós regényei. 1894-95. 1. félév; Gyulai Pál előadásai után jegyzi Nowotny Henrik; s.n., s.l., 1895
  • Apróbb gyermekmesék. Gyulai Pál gyermekverseivel; Athenaeum, Bp., 1890
  • Báró Eötvös József munkáiból; Gyulai Pál előadásai után kiad. Lehr Andor; Blau, Bp., 1899
  • A XVII. század magyar epikusai; Gyulai Pál előadásai alapján kiadta Lehr Andor; Blum kőny., Bp., 1899
  • Petőfi költészete. Dr. Gyulai Pál előadásai után; Lehr Andor, Bp., 1900
  • A magyar irodalom története 1526-ig és 1526-1606-ig, 1-2.; Gyulai Pál előadása után jegyezte Boromisza Jenő; s.n., Bp., 1901
  • Emlékbeszédek; 2. bőv. kiad; Franklin, Bp., 1902
  • Három beteg. Beszély, 1850; Franklin, Bp., 1902 (Olcsó könyvtár)
  • Glück-Szerencse ur. Beszély, 1856; Franklin, Bp., 1903 (Olcsó könyvtár)
  • Vörösmarty életrajza; 6., jav. kiad.; Franklin, Bp., 1905
  • Gyulai Pál családi versei. Emlékül Gyulai Pálnak születésének nyolvanadik évfordulója alkalmából; Franklin, Bp., 1906
  • Emlékezés Deák Ferencre; Franklin, Bp., 1906 (Olcsó könyvtár)
  • Az első magyar komikus; Franklin, Bp., 1906 (Olcsó könyvtár)
  • Dramaturgiai dolgozatok, 1-2.; Franklin, Bp., 1908
  • Kritikai dolgozatok 1854-1861; Akadémia, Bp., 1908 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata. U. F.)
  • Bírálatok 1861-1903; Akadémia, Bp., 1911 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata. U. F.)
  • Varju István. Elbeszélés; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1912
  • Vázlatok és képek; 3. bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1913
  • Emlékbeszédek, 1-2.; 3., bőv. kiad.; Franklin, Bp., 1914
  • Erdélyi úti beszámolók; sajtó alá rend. Papp Ferenc; Franklin, Bp., 1921 (Olcsó könyvtár)
  • Jó éjszakát! Elbeszélés; bev. Galamb Sándor; Franklin, Bp., 1922 (Olcsó könyvtár)
  • Gyulai Pál irodalmi emlékei; bev., jegyz. Papp Ferenc; Franklin, Bp., 1926
  • Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye 1850-1904; Akadémia, Bp., 1927 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadóvállalata. U. F.)
  • Összes költeménye (1902)
  • Kritikai dolgozatok 1854–61 (1908)
  • Dramaturgiai dolgozatok (1908)
  • Bírálatok 1861–1903 (1911)
  • Emlékbeszédek (1914)
  • Gyulai Pál kritikai dolgozatainak újabb gyűjteménye : 1850-1904 (1927)
  • Válogatott művei (1956)
  • Bírálatok. Cikkek. Tanulmányok; sajtó alá rend., jegyz. Bisztray Gyula, Komlós Aladár; Akadémiai, Bp., 1961 (A magyar irodalomtörténetírás forrásai)
  • Gyulai Pál levelezése 1843-tól 1867-ig; sajtó alá rend., jegyz. Somogyi Sándor; Akadémiai, Bp., 1961 (A magyar irodalomtörténetírás forrásai)
  • Gyulai Pál válogatott művei; vál., szöveggond. Kovács Kálmán, jegyz. ifj. Kovács Kálmán; Szépirodalmi, Bp., 1989 (Magyar remekírók)

 

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 12 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

REGGEL JELENTKEZIK A LEGTÖBB PANASZ! Vasárnap...

Rádiné Zsuzsa 12 órája új blogbejegyzést írt: TERMÉSZET A kora ősz apró virága

Miclausné Király Erzsébet írta 14 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Jön egy nap. Aminek a reggelét éppúgy utálod, mint...

Miclausné Király Erzsébet írta 14 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Petőfi Sándor: SZEPTEMBER VÉGÉN Még nyílnak a...

Rádiné Zsuzsa írta 1 napja a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

HIDEGFRONT ÉRKEZIK – FOKOZÓDNAK A GÖRCSÖS ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu