A finom, ropopós cseresznye sokak kedvenc gyümölcse. Ha egyszer nekiállunk falatozni belőle, bizony nehéz abbahagyni. Kifejezetten egészséges, szép és ízletes gyümölcs, nem véletlen, hogy az ókorban az istenek eledelének tartották. Legkorábbi írásos emlékeink a cseresznyéről a Krisztus előtti 4. századból valók. Termesztése a Földközi tenger medencéjében már az ókorban megkezdődött. Tavaszi virágzása legalább olyan lélegzetelállító, mint gyümölcsének mennyei íze.

A cseresznyefa az európai kontinensen Olaszországtól Norvégiáig egyaránt jól termeszthető. A magyarországi időjárás kedvező a termesztéshez, mivel a cseresznye a téli hidegre nem érzékeny, viszont tavasztól a napsütéses órák száma meghatározó. A fa télállóságát ronthatja a fák hiányos tápanyag ellátottsága, és a lelkes kertészkedők legnagyobb bosszúságára a virágzáskori fagyok a virágok károsodását okozhatják. A legtöbb cseresznyefajta önmeddő, tehát amennyiben a közelben nincs cseresznyefa, termésre sem számíthatunk. 

Ültetés 

Vízigénye közepes, jó vízgazdálkodású talajokon évi 500 - 300 mm csapadék mellett öntözés nélkül is jól termeszthető. Szinte minden talajon megél, de fontos, hogy a jó termés eléréséhez kiemelkedő a gyökérzet levegőigénye. Nem szereti a nehéz, pangó vizes, kötött talajokat, mert különösen érzékeny a gyökérfulladásra. Nagyon alacsony humusztartalmú talajokra nem érdemes telepíteni. A fát általában ősszel, a fagyok beállta előtt ültessük. Az ültető gödör aljára szórjunk érett komposztot vagy szarvasmarhatrágyát, és takarjuk be valamennyi földdel. A kertészetben előre érdeklődjük meg, hogy a választott fajtát milyen mélyre kell és lehet ültetni. Takarjuk be földdel, majd alaposan locsoljuk meg. 

Metszés 

A mértékletesen alakítható cseresznye metszését rögtön a gyümölcs leszedése után kell elvégezni, hogy a sebek szépen begyógyuljanak. Kerüljük a téli metszést, mert akkor fokozódik a baktériumos fertőzés veszélye. Fontos megemlíteni, hogy a kifejlett fa általában rosszul tűri a metszést, a sebek nehezen gyógyulnak. Minden esetben használjunk sebkezelőt metszés után. 

Sok A-vitamin, valamint B1-, B2-, B6-vitamin van benne, továbbá folsav, pantoténsav, niacin, biotin és riboflavin. Jelentős, 10-15 mg-os a C-vitamin tartalma. Az ásványi anyagok és nyomelemek közül foszfor, kalcium és nátrium, kobalt tartalma említendő, viszonylag sok, 190-220 mg káliumot, valamint vasat rejt. Összetétele miatt kedvezően hat a fogak és csontok fejlődésére, egészségére, ideális csemege a fejlődő, csontosodó gyermekszervezetnek.

Kártevők 

A cseresznye legjelentősebb betegsége a monília, amelyet kezdetben a gyümölcsökön jelentkező, rothadó foltokról vehetünk észre. Ezeken a foltokon gyakran megtaláljuk a gomba termőtesteit. Hamarosan mutatkozik a betegség a kisebb ágrészletek lehervadásában, gyümölcsök elszáradásában. A fertőzés lassítása érdekében a szürkésfeketére zsugorodott gyümölcsöket, és az egyéb, fertőzött részeket gondosan távolítsuk el. Virágzás idején a felszívódó gombaölő szerek valamelyikével megvédhetjük gyümölcsfáinkat, amennyiben jól időzítjük a kijuttatást. Első alkalommal fehérbimbós állapotban kell kijuttatni, csapadékos, ködös időjáráskor a permetezést fővirágzásban meg kell ismételni. Esetleg sziromhulláskor is szükség lehet a harmadik permetezésre. Használjunk Topas vagy Chorus növényvédőszert. Gomba- és baktériumos betegségekkel szemben rezisztens a Hedelfingeni óriás. 

Kártevői közül a másik bosszúságot a kukacosodásért felelős cseresznyelégy okozza. A csíkos szárnyú, hátán élénksárga pöttyöt viselő légy a gyümölcsszíneződés kezdetekor helyezi petéit a héj alá, gyümölcsönként egyet. A kikelő nyű a gyümölcshúst károsítja. Kifejlődés után a talajra hullik, oda befurakszik, bebábozódik, és csak a következő tavasszal jön elő. A kártevő ellen a környezettudatos, vegyszermentes védekezési mód, ha minden évben időben és alaposan szedjük le a gyümölcsöt, így nem adunk esélyt a cseresznyelégynek a tömeges felszaporodásra. Az időben leszedett gyümölcsben a „kukac" még olyan kicsi, hogy nagyítóval is nehéz lenne megtalálni, tehát fogyasztás közben észre sem vesszük. A cseresznyeléggyel szemben ellenálló a Szomolyai fekete és Bigarreau Burlat. 

Bigarreau Burlat

Május végétől érik, frissen fogyasztva nagyon finom. Gyümölcse közepesen nagy, színe bordós piros, kemény húsú, kissé ropogós. A cseresznyelégy nem károsítja. Bőtermő, kevés metszést igényel. Nevében a „bigarreau”ropogós gyümölcsére utal. Porzó fajták: Münchenbergi korai, Valerij Cskalov, Szomolyai fekete, Van cseresznye

Linda cseresznyefa 

Új, magyar nemesítésű fajta, Június közepétől, a Germersdorfi óriás előtt pár nappal érik. Igen bőtermő, termése sokáig a fán hagyható. Nagy gyümölcsének húsa igen kemény, ropogós, kiváló édes-savas ízű. Sokan azért ültetik kertjükbe, mert ez a fajta termékenyíti a Pándy meggyet is. Porzó fajták: Solymári gömbölyű, Germersdorfi, Van, Hedelfingeni óriás, Katalin, Stella cseresznye

<

Germersdorfi óriás cseresznyefa

Németországból származik, és Magyarországon is több mint 100 éve van forgalomban. 

Június végén érő termése frissen és befőttként is nagyon finom Az érett gyümölcs bordópiros színű, de már piros színű állapotban is harmonikus, édes-savas. Porzó fajták: Solymári gömbölyű, Van, Hedelfingeni óriás, Stella cseresznye

Hedelfingeni óriás cseresznye 

A legkésőbbi fajták egyikeként június végén-július elején szüretelhető. Az egyik legnagyobb termőképességű fajta, ám tápanyagigénye is nagyobb, mint a kevesebb termő fajtáknak. Friss fogyasztásra és befőtt-gyártásra megfelel, Húsa félkemény, nem ropogós, íze kezdetben eléggé kesernyés, éretten édes-savanykás, fűszeres zamattal. Erős növekedésű, ágrendszere sűrű de laza, lecsüngő. A tápanyag- és vízellátásra igényes.

Katalin 

Késői érésű, új magyar nemesítésű fajta. Nagy gyümölcsei ropogósak, kellemes ízűek. Bőven, rendszeresen terem. Friss fogyasztásra és befőttként is kiváló. 

Porzói: Van, Linda, Germersdorfi 

Van 

Kanadai nemesítésű fajta, későn, június végén érik. Kiválóan alkalmas befőtt készítésre, de friss fogyasztásra is. Ropogós gyümölcsei kellemesen zamatosak, igen bőtermő. A vírusos aprógyümölcsűségre nagyon fogékony, amely nem csak a méretet, hanem az ízt is nagyon lerontja. Csapadékos évjáratban a monília károsíthatja a csomókban álló gyümölcseit. Termőkorban alig igényel metszést, elsűrűsödésre és felkopaszodásra nem hajlamos. 

Porzói: Katalin, Linda, Germersdorfi, Bigarreau Burlat, Hedelfingeni 

Szomolyai fekete 

Június első felében érő, elsősorban ipari fajta. Korán fordul termőre, és közepes vagy jó termőképességű. Kicsi gyümölcsű, színe lilás piros, húsa félkemény, jellezetesen édes, sajátos zamatú gyümölcse révén a legízletesebb fajták egyike. A cseresznyelégy nem károsítja. Porzó fái: Münchenbergi korai, Bigarreau Burlat

Sunburst öntermékeny cseresznyefa 

Kanadából származó, bőtermő fajta. Gyümölcse nagy, kerekded, élénkpiros, később sötétpiros, bő levű, kellemes édes-savas. Esős időben repedésre hajlamos. 

Fája erős növekedésű , koronája szétterülő. Virágzása kései, öntermékenyülő fajta. 

Érdekesség, hogy az új, öntermékeny cseresznyefajtáknak rendszerezésnél férfi, vagy semleges nevet adnak. Például, a nálunk is kapható, kései érésű, Alex nevű cseresznyefajta is öntermékeny.