Haberle Károly Konstantin Keresztély

Haberle Károly Konstantin Keresztély (Erfurt, 1764. február 11. – Pest, 1832. június 1.) természetkutató, botanikus, bölcselet- és orvosdoktor, egyetemi tanár.

Több német egyetemen tanult, kezdetben jogot és filozófiát, majd Mainzban természettudományokat hallgatott.

Német területeken sok helyen végzett növény-, rovar-, és ásványgyűjtést, majd rendszeres időjárási észleléseket. 1802-1805 közt bejárta Lengyelországot, Sziléziát és Csehországot és nyolc évig Weimarban tartózkodott.

A napóleoni háborúk elől Brünnbe, majd Bécsbe ment és 1813 végén Pesten telepedett le. 1815-ben a Magyar Nemzeti Múzeum természeti osztályának őre, 1817-től a Magyar Királyi Egyetemen a botanika rendes tanára, 1818-tól a Füvészkert igazgatója.

Nagy jelentőségű botanikai munkássága. A botanikus-kert állományát 10000 fajtára növelte. Értékesek folyamatos meteorológiai észlelése, három éven át időjárási évkönyvet is kiadott.

Feldolgozta a budai időjárási észleléseket. Kidolgozta a szabatos időjárási észlelések rendszerét. Jelentős érdemeket szerzett a magyarországi tudományos vizsgálódás és oktatás korszerűsítése terén. Több tudományos társaság tagjává választotta, róla neveztek el egy balkáni növénynemet. Szülővárosában, Erfurtban utcát neveztek el róla.

1832. május 31-ről június 1-jére virradó éjjel lakásán, az egyetemi könyvtár (Szent Ferenc-rendi szerzetesek kolostora mellett) udvarán levő kis házban gyilkos kezek vetettek véget életének. Az orvosi kar olvasó termének hagyta több mint 2000 pengőforintot érő minden füvészkönyvét, élettani munkáit és eszközeit. Szülővárosában, Erfurtban utca viseli a nevét.

A pesti egyetemi füvészkert, kevéssel Haberle tanárrá történt kinevezése előtt a legcélszerűtlenebb helyre helyeztetett át, minden árnyék nélkül, közel a kövezetlen országúthoz (a későbbi Nemzeti Színház bérháza s a Műegyetem közötti térre); a füvésztani tanszék külön volt válva a kert igazgatóságától. Schuster tanár tartotta az előadásokat, Kitaibel tanár gondoskodott a kertről.

1817-ben alig találtatott 4500 faj a kertben, melyek közül legtöbben a szabadban tenyésztek. Haberle a kertet utódjának 10,000 fajjal hagyta hátra. 1819-től minden évben adott ki egy növénymagsorozatot. Frivaldszky Imre múzeumi segédőr Haberle emlékére egy újonnan fölfedezett balkáni növénynemet Haberlea s a helyről rhodopensis-nek nevezett el.