Hagyomány és tisztelgés Kőszegen

- Ünnepelt a város

Kőszeg - Ünnepeltek kedden a helyiek. Mégpedig a szabad királyi várossá válás okán, hiszen 1648-ban kapták meg e kiváltságot. Ezt követően indulhatott el az a több évszázados fejlődés, amely Kőszeget máig európai stílusú várossá tette.

A Királyi városnap reggel temetői koszorúzással indult, mikor is a város vezetői lerótták tiszteletüket az egykori helyi nagyságok előtt. A hagyomány és tisztelgés kettőse ezután is folytatódott. Az ünneplők a Dr. Nagy László EGYMI épülete előtt, a Gyöngyös hídnál gyülekeztek, ahol nemzetiszínű szalag jelezte: avatás következik. Így is lett: a patak mellett húzódó sétányt a valaha itt tanuló, akkor még katonai alreálnak nevezett intézet növendékéről, Ottlik Géza íróról nevezték el. Ez alkalomból felolvastak híres művéből (Iskola a határon), majd a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeum képviseletében dr. Wernitzer Júlia mondott ünnepi beszédet.

Dr. Wernitzer Julianna, Huber László és Básthy Béla vágta át a szalagot, felavatva az Ottlik-sétányt (Fotó: Kiss Teodóra)

- Amikor Gödöllőn átnéztük Ottlik hagyatékát, találtunk egy térképet. Azon katonai precizitással, jelekkel ellátva és más szimbólumokat is alkalmazva az a hely volt látható, ahol most állunk, és rá emlékezünk. Ez a sokáig egy doboz alján lapuló térkép a múlt és a jelen között teremt idősíkot, lett térbeli valósággá - mondta, majd Huber László polgármesterrel egyetemben átvágta a szalagot. Jelen volt Básthy Béla alpolgármester is, aki sokat tett az Ottlik-kultusz helyi alakításáért.

Ezt követően az intézmény dísztermében ünnepi képviselő-testületi ülés kezdődött. Elsőként Huber László ismertette a várossá válás, a kiváltság adományozásának történtét. Utalt a rang kötelezettségeire is. Ezt követően ünnepi előadások hangzottak el; az 50 éves zeneiskoláról, a kőszegi várszínházról, valamint Ottlik Gézáról, aki idén lenne 100 éves. Végül kitüntetéseket adtak át.

Kőszeg III. Ferdinándtól 1648. november 6-án kapta kiváltságait, amely akkor nem kis szó volt.  A szabad királyi város az önkormányzatiság csúcsát jelentette, önálló rendeletalkotási joggal, követküldéssel az országgyűlésbe, kiépítve a helyi közigazgatást is. Vagyis tényleges önállóságot jelentett  a feudalista  körülmények között. A kőszegiek gyors ütemben polgárosodtak, éltek kiváltságaikkal. Zárt, összetartó, érdekeiket kiválóan megjelenítő  közösséget alkottak és ez a mentalitás  ma is érzékelhető.  Nem volt diadalmenet az elmúlt több száz év:  1946-ban egy országgyűlési rendelettel megfosztották címétől a várost. Ezután a szovjet típusú tanácsrendszer  vitte az irányítást, egészen 1990-ig.