hirado.hu
Riasztó mértékben, évente egy méterrel csökken a Holt-tenger szintje. Izrael, Jordánia és Ciszjordánia "közös tavának" pusztulása a kizsákmányolás legújabb, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel járó példája.
Egyes helyeken már fürödni sem tudnak a Holt-tengerhez látogatók. Az embereknek a lubickolás helyett csak zuhanyozás jutott a tengerből kivezetett vízzel, aminek mellesleg az átlagosnál is furcsább szaga van. Az EcoPeace Middle East környezetvédő csoport szerint a víz szintje évente körülbelül egy métert csökken, és ezért főként az emberek okolhatóak - írja a CNN a kiábrándító, zuhanyozó emberekkel leképezett írásában.
Nem csak a Holt-tenger veszít
“Nem egy ország bünteti a Holt-tengert, ez annak köszönhető ami a régióban történik” – mondta Moritz Kustner, aki februárban látogatott el a területre, hogy képeket készítsen “A Holt-tenger halála” című fotósorozatához. A turistalátványosság végnapjaihoz három különböző probléma járult hozzá, az építkezés, a fogyasztói társadalom és a klíma.
A Holt-tenger vize a régió többi természetes vízforrásából táplálkozik, ilyen például a Jordán völgyében összegyűlt patakok vize is. De a ’60-as években az innen jövő vízfolyamot elirányították, mivel Izrael ebben az időszakban építette ki vízvezeték-hálózatát, amely az egész lakosság vízellátásáért felelős. A másik óriási probléma az ásványkincsek kiaknázása. Szakértők szerint a Holt-tenger vizének magas ásványianyag-tartalma miatt kiépülő kozmetikai ipar és egyéb fogyasztási cikkek gyártása is nagyban hozzájárult a tó pusztulásához. A harmadik tényező pedig nem más, mint a régió meleg, száraz éghajlata, ami megnehezíti a tó regenerálódását.
Fürdőzők időznek a Holt-tenger sós partján 2007. május 26-án. Mivel fő táplálójának, a Jordán folyónak a vizét egyre inkább különféle
célokra hasznosítják, a Föld felszínének legalacsonyabban fekvő tavának, az erősen sós vízű Holt-tengernek a szintje drámai mértékben
süllyedt az utóbbi néhány évben. (MTI/EPA/Pavel Wolberg)
Csatornával próbálják helyrehozni a hibát
Izrael és Jordánia tavaly 900 millió dolláros egyezményt kötött a tó stabilizálásának érdekében. A tervek szerint a Vörös-tenger és a Holt-tenger között kiépített csatorna stabilizálhatja a vízszintet, főleg úgy, hogy a két ország a tervek szerint 30 millió köbméter vizet fog pumpálni a Holt-tengerbe. Az 1994-es jordániai békemegállapodás után ez a legfontosabb megállapodás a két ország között – közölte Silvan Shalom, Izrael energia- és vízügyi minisztere. De a három évig tartó munkálatok sikerét ő sem tudta garantálni.
Sókristályok láthatók a vízmélységmérő körül az izraeli Ein Bokeknél a Holt-tengerben, amely a nevét onnan kapta, hogy a magas sókoncentráció miatt nem él meg magasabbrendű élőlény benne. A Holt-tenger sós vize annyira sűrű, hogy az emberi test lebeg a felszínén. Partja a föld legmélyebben fekvő szárazföldi pontja, a víz tükre 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt. A felvétel 2011. július 22-én készült. MTI Fotó: Kallos Bea
“Mintha sósavval égetnék ki az ember szemét”
A Holt-tenger a közelgő katasztrófa ellenére még mindig nyilvános turisztika látványosság, látogatók ezrei repülnek ide a sós vízben való lebegésért és a gyógyulás reményében. 34 százalékos sótartalma miatt a Holt-tenger kozmetikai és gyógyászati kuriózum, de az elmúlt évek turisztikai beszámolóiból is egyértelműen kiderült, hogy a csökkenő vízmennyiség miatt maga a víz már olyan sós, hogy védőfelszerelést kell viselniük az úszóknak.
November elején 30 maratoni úszó úszta át a tavat Jordánia partjától Izraelig. A csökkenő vízszintre próbálták felhívni a világ figyelmét, arcmaszkban és speciális úszószemüvegben tették meg a távot. Az egyik úszó így írta körül a Holt-tenger vizében való úszást: “Olyan, mintha sósavval égetnék ki az ember szemét”.
Kommentáld!