A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológialag a szenvedő Egyház (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek
főünnepet követő ünnepnap. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest
gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben
hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a
katolikus egyház ünnepnapjából - általános felekezetektől független -
az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Halottak napja a magyar keresztény közösségek körében
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles
körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt.
A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján
október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak
napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-,
négynaposra bővült, és november elsején és/vagy másodikán is kimennek a
sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak.
Az ünnep története
A holtak tiszteletének szánt, róluk megemlékező ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven, ekkor február 22-én minden római család megülte a caristiát,
a kölcsönös szeretet ünnepét, s egymást megajándékozva, vidámsággal
oldották föl a feralia komorságát.
A holtakról való megemlékezés az
ókereszténység kora óta, a 3. századtól, minden liturgiában megtalálhatóak voltak a Szentmisében. A katolikus egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is.
Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá. A halottak napján mondott imádság a Halottak olvasója, amely öt tizedből áll, Jézus
öt sebének emlékezetére. Az elhunyt szeretteinkről való megemlékezés,
az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus
hittételén alapul. Vigasztalást nyújt a hátramaradottaknak, hogy így
tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel,
szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a
feltámadásról szólnak.
Halottak emlékezete egyéb keresztény felekezeteknél
Az eredetileg katolikus ünnepet és népi hagyományait más felekezetek
is átvették. Az ünnep nemcsak a katolikus hívek ünnepe, hanem a
reformáció több felekezete is elfogadta. Az evangélikusok és az
unitáriusok hivatalosan is elismerték. Az evangélikusok a mindenszentek
ünnepét is és a halottak napját is megtartják, ugyanabban az időpontban,
mint a római katolikusok, bár nem tartozik a fő ünnepek közé.
A
reformátusok csak szokásjog alapján, a templomon kívül emlékeznek meg az
elhunytakról.
Az ortodox kereszténység ünnepi naptárában több halottak napja is szerepel. A bizánci szertartásban a pünkösd
előtti szombaton ünneplik.
A halottak napját az anglikán egyházban nem
tartják meg, bár a vallás bizonyos irányzatai - amelyek nyitottak a
katolicizmus irányába – újra visszaemelték a megemlékezéseket.
Kommentáld!