Harmadik alkalommal indulnak magyar geográfusok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára.

Nagy Balázs geográfus, a kutatás vezetője (jobbra) és Heiling Zsolt terepi mérnök sajtótájékoztatót tart a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban 2016. január 20-án. 
Fotó: Bruzák Noémi/MTI

A chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladón a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsőségesen száraz, szeles és hideg környezetben. A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy teljes meteorológiai állomást és légi felvételek, valamint háromdimenziós domborzatmodell készítésére is felhasználható drónokat visz magával a helyszínre, ahol először 2010-ben jártak magyar kutatók - mondta el Nagy Balázs, a 2016. január 26-án induló, négyhetes tudományos vállalkozás vezetője.

A kutatók elsősorban az örökfagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról fognak adatokat gyűjteni a Száraz-Andokban fekvő, extrém időjárásnak kitett tűzhányón, amely, mivel teljesen mentes az emberi tevékenységtől, kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következményeinek elemzésére.

A kutatók - Nagy Balázs mellett Heiling Zsolt terepi mérnök, Ignéczi Ádám geográfus és Kalló Péter fotográfus - az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a hegyen, ahol 100 kilométeres/óra sebességű szél fúj, és a nyár középi hőmérséklet is fagypont alatti. A teljesen lakatlan területen egyébként mértek már 400 kilométeres óránkénti sebességű szelet is.

A hőkamerával és légnyomás-érzékelővel is felszerelt drónok használatához azonban szélcsendes időszakokra lesz szükségük a kutatóknak - Nagy Balázs szerint ez leginkább a reggeli órákra jellemző -, azonban még így is sok a kérdés az eszközökkel kapcsolatban, ugyanis korábban még senki sem használt drónokat 6000 métert meghaladó magasságban. A kutatók egyébként töltésenként legfeljebb ötperces üzemidővel számolnak.

Nagy Balázs hangsúlyozta: a mostani expedíció során négyévnyi adatot fognak tudni kinyerni a 2012-ben telepített műszerekből, ezek az eredmények már elégségesek lehetnek a nemzetközi szakirodalom által is elfogadott alapállítások megfogalmazására.

„A korábbi expedíciók eredményei megmutatták, milyen mélységben található a felszín alatti jég, az azonban még nem ismert, milyen vastag ez a réteg, és pontosan milyen ütemben fogy a melegedés hatására. Utóbbi kérdésekre csak a hosszú távú megfigyelés adhat választ, ezért legalább 2020-ig szeretnék folytatni a kivételes magasság miatt a világon egyedülállónak számító, átfogó jellegű kutatást” – mondta Nagy Balázs.

A Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedícióhoz az elmúlt években az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) több tanszéke is csatlakozott, a kinyert adatokat így mikrobiológusok, meteorológusok, geológusok és talajkutatók vizsgálják.

A biológusok az expedíció révén a Föld legmagasabban fekvő vízfelületeiből vett olyan mintákhoz juthatnak hozzá, amelyekkel az élet rendkívül szélsőséges körülmények közötti megmaradásának lehetőségeit vizsgálhatják.