Kiemelt hírünk

Ezekben a hetekben már útra készülnek távoli afrikai telelőterületeiken a fehér gólyáink. Vonuláskor a Nap melegétől felemelkedő, emelő hatású meleg levegőt (termik) kihasználva akár napi 10 órát is repülnek. Útközben csak mintegy tíz olyan kulcsfontosságú pihenőhelyen állnak meg, ahol egy-két napos táplálkozással felkészülhetnek a következő "ugrásra". A költési izgalom hatására a tavaszi vonulás gyorsan lezajlik, gólyáink zöme mintegy két hetes repülést követően március-április fordulóján érkezik haza.

Mivel ezeknek a nagytestű madaraknak megközelítően négy hónapig tart a kotlási és fiókanevelési időszaka, a gólyák évente csak egyszer költenek, és még így is nagyon "kicentizett" az idejük, hiszen az őszi vonulás nálunk augusztus 20-án kezdődik. Éppen ezért a fészek nélkül maradó pároknak két-három hete marad csak a rengeteg gallyat és gyeptégla bélést igénylő fészek-monstrum megépítésére, a sikeres fészekfoglalók pedig néhány napnyi tatarozás után nekiállhatnak a tojásrakásnak, majd a kotlásnak.

Ezért azokon a helyen, ahol szeretnénk megtelepíteni a fehér gólyákat - elsősorban a települési vezetékhálózat tartóoszlopain -, a madarak megérkezése előtt kell kihelyezni a fészektartó gólyakosarakat. Ha ezt május-júniusban (vagy később) tesszük meg, akkor a madaraknak esélyük sincs ezen az új helyen a kirakás évében sikeresen költeni.

A gólyakosár nem csak új fészkelőhelyként jöhet számításba, ennél is fontosabb alkalmazási módja az oszlopfejeken a vezetékre épül, ezért áramütésveszélyes fészkek kiemelése. Mivel azonban a fehér gólya fokozottan védet faj, a fészkekkel végzett munka engedélyköteles, amit a területileg illetékes zöldhatóság csak a költési időszakon kívül ad(hat) meg. Így a veszélyes fészkek kiemelésének engedélyeztetésére és a munkák elvégzésére is csak a most következő hetekben van lehetőség.

A magyarországi fehér gólyák többsége a kisfeszültségű települési elektromos hálózat oszlopain költ, ahol nem csak a madarak élete van veszélyben, de a fészkeknek elektromosáram -fogyasztói hatása is van, a zárlatok pedig szolgáltatás kimaradást okoznak.

A magyar gólyaállomány túlnyomórészt lakott területeken és elsősorban a kisfeszültségű légvezetékek oszlopain fészkel napjainkban. Ezeken, valamint a külterületeket keresztül-kasul átszelő középfeszültségű  "gyilkos" vezetékhálózaton ezres nagyságrendben pusztulnak el évről-évre csak Magyarországon. A szerteágazó probléma kezelésének egyik fontos elemét képezik azok a "gólyakosarak", melyek segítségével a fészkek biztonságosan a feszültség alatt álló drótok fölé emelhetőek. 

Gólyakosár vásárolható itt >>

A gólyakosár érintésvédelmi szempontból megfelelő távolságra (1 m) emeli a fészket a feszültség alatt lévő vezetékektől.

Az áramütés kockázata a fehér gólyákat - a madarak között egyedülálló módon - röpképtelen fióka korban is veszélyezteti. Sok állat már a szárnypróbálgatáskor szerencsétlenül jár, mert az oszlopfejeken közvetlenül a feszültség alatt álló vezetékekre épült fészkekből a kirepülés-közeli korú fiókák szárnya könnyen a "drótokhoz" érhet, így zárva az áramkört, ami a madár testén keresztülfolyva azonnali elhullást, de minimum égési sérüléseket (túlélés esetén is gyakori lábelhalást és -amputálódást) okoz. A pusztítást tovább fokozza, hogy az akaratlan izom-összehúzódás miatt a balesetet szenvedett madár szinte mindig a földre zuhan, további csonttöréseket is elszenvedve (vagy ebbe belepusztulva).

A magyarországi fehér gólya fészkek többsége a kisfeszültségű települési elektromos hálózat oszlopaira épült. Ezek különösen esős időben válnak veszélyessé, mert ilyenkor még nagyobb a rövidzárlat veszélye, ami nem csak a madarak életét fenyegeti, de a fészek áramfogyasztóként is viselkedik és egész településrészeken okozhat több órás áramszüneteket.

Azonban nem csak ezeket, de az oszlopokon pihenő öreg madarakat és kirepült fiókákat is nap mint nap fenyegeti a rövidzárlat, az áramütés- és a vezetéknek ütközés veszélye.

Nem ritka, hogy a legveszélyesebb "gyilkos" vezetékszakaszokon teljes fészekajak, a szülők és más madarak tucatjai is halálos áramütésben pusztulnak el.

A madarak és légvezetékek konfliktusáról részletesebben tájékozódhat 2010 júniusában megjelent (tovább a hírhez >>) kiadványunkban, melyben az elektromos vezetékhálózat okozta ütközéses és áramütéses madárveszteségek nagyságrendjét és kezelésének lehetséges megoldásait elemezzük.

A kiadvány letölthető itt >>

A gólyakosár
Az MME 1974-es megalakulásakor négy fő területen kezdte el a tevékenységet:  ragadozómadár-védelem, fehérgólya-védelem, madárgyűrűzés és környezeti nevelés. Az első két program kapcsán gyorsan kiderült, hogy az elektromos áramütés és vezetéknek ütközés milyen nagy károkat okoz. Ezért az egyik legfontosabb feladat ennek a problémának a kezelése volt, így született meg a gólyafészek-magasító állvány (közismertebb nevén a "gólyakosár") és a szigetelőpapucs, ami az első lépés volt középfeszültségű ("gyilkos") oszlopok kereszttartóinak madárbaráttá tételében.

A gólyakosár (balra) és a fém kereszttartót fedő szigetelőpapucs (jobbra) mellett ma már a rendelkezésre áll a beszálló madarakra legnagyobb veszélyt jelentő oszlopfej-közeli vezetékszakaszt burkoló (fekete) szigetelő is.

A magyar szabvány szerint készülő MME gólyakosár azért olyan robusztus és nehéz, ...

... mert az erre felépülő és évről-évre bővített fészek tömege a több mázsát is elérheti.

A közreműködésünkkel tervezett és általunk forgalmazott gólyakosár két részből: fészekalapból és a fészekalapot tartó állványból áll, ez a megoldás mind a szállítást, mind a felszerelést könnyebbé teszi. (Sajnos a műszaki rajzot is tartalmazó szabványügyi dokumentumot jogvédettség miatt nem tehetjük közzé.)

Az 1 m átmérőjű fészekalap vázát egy 4 × 6 cm-es és 100 cm hosszú zárt szelvény és egy erre merőlegesen álló szögvas alkotja, amit kör alakban keretez egy 5 cm széles, 3 mm vastag laposvas, és az egészet befedi egy 5 mm átmérőjű szálakból álló betonvas háló (lásd néhány bekezdéssel lejjebb a fotót).

A fészekalapot tartó állvány 120 cm hosszú és 4 cm átmérőjű vascsövei egymástól 20 cm-re helyezkednek el, ezt a távolságot 2 db 4 x 3,5 cm-es rájuk hegesztett szögvas biztosítja. Ezek a fészekalap zártszelvényéhez hegesztett, függőlegesen álló, 20 cm hosszú és 6 cm átmérőjű vascső-csonkokba csúszva illeszkednek a gólyakosár vízszintes alapjához. 2 db azonos méretű szögvas alkotja a szerkezet az oszlophoz rögzítő "ellen-elmét", amit két 14-16 mm vastag csavarmenetes-szár szorít az oszlop két oldaláról egymásnak.

A szabvány gólyafészek-magasító állvány függőleges, egyszálú oszlopokhoz készült, ezért lehetőleg ilyeneken használjuk.

A szárra rácsúsztatott kosár szinte mindig billeg a csövek közötti hézag miatt. Ezt az új gyártású kosaraknál átmenő csavar rögzítéssel orvosoltuk, a régebbieknél ez utólag is megtehető vagy 2 db 120-180-as szög beütésével szüntethető meg.

Szabványos gólyakosár az MME boltjában vásárolható meg itt >>.

Kinek ajánljuk?
A gólyák védelme nemcsak érzelmi és természetvédelmi kérdés. Az áramellátás folyamatossága miatt ez a lakosság, az önkormányzatok és az áramszolgáltatók közös érdeke is. Ezért az oszlopfejekre épült fészkek és a szerencsétlenül járt madarak okozta rövidzárlatok megelőzésében ezek a szereplők közösen tehetnek.

Egy-egy gólyakosár néhány tízezer forintos árát megfelelő kommunikációval, kampánnyal akár egyéni, akár céges adományokból fedezni lehet, de az önkormányzat vagy az áramszolgáltató is felvállalhatja. Némi szervezéssel pedig a gólyakosár kihelyezési költségei is csökkenthetőek, ha rá tudjuk beszélni megfelelő daruskocsival rendelkező vállalkozót, hogy ingyen vagy kedvezményes áron biztosítsa a gépet(ke)t és a hozzáértő kezelőket.

Amint azt a későbbiekben látni fogjuk, a gólyák költése fészekoszloppal magánházaknál a kert végében, vállalati telephelyen, iskola vagy óvodaudvarban is segíthető, ennek költsége önkéntes munkával teljes egészében kiváltható, intézmények esetében akár pályázatból is finanszírozható.

Mikor lehet kihelyezni?
A természetvédelmi oltalom alatt álló madarak fészkei is védettséget élveznek, ezért a fokozottan védett (ez a legmagasabb védettségi fokozat Magyarországon) fehér gólyák fészkeinek magasító kosárra emeléséhez (akár vezetéken, akár kéményen) a zöldhatóság vészhelyzetek kivételével (például ha a fészek egy nyári viharban megrongálódik) csak a költési időszakon kívül ad engedélyt. A területileg illetékes zöldhatóságok (ennél a hatóságnál lehet bejelenteni a minden esetben törvénytelen gólyapusztítást is) listáját megtalálja itt >>. Üres gólyakosarak kihelyezéséhez viszont - mivel ezeken még nincsenek fészkek - nincs szükség természetvédelmi hatósági engedélyre. A kirakásra mindkét alkalmazási mód esetében a költési időszakon kívül, október-március között van (ezt a hatósági engedélyben pontosan meghatározzák) lehetőség.

Alkalmazási lehetőségek
A gólyakosaraknak két felhasználási módja létezik: "üresen" kihelyezve új, biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a gólyáknak, illetve a vezetékekre épült fészkeket ezekre ráemelve (vagy helyettesítve) megszüntethető a fészekhez köthető áramütéses esetek száma.

A gólyakosár fészekalapjára drótozott ágak segítenek a madaraknak felismerni a fészkelésre alkalmas helyet, de a foglalási arány sokkal jobb lesz, ha műfészekkel kiegészítve helyezzük ki ezeket.

Az egyik tipikus gólya "vészhelyzet", amikor a madarak tavasszal új fészket kezdenek építeni egy oszlop áramütés-veszélyes kereszttartójára. Ha ilyenkor gyorsan (egy héten belül) be tudunk avatkozni, akkor a fészekkezdeményt akár egy órán belül egy újonnan felszerelt gólyakosárra menekíthetjük (Fotók: Orbán Zoltán).

Műfészek-alappal ellátott gólyakosár, mint új fészkelőhely
Kihelyezés előtt a kosár vas alapjára drótozzunk (sugárirányban) legalább néhány csukló vastagságnál vékonyabb ágat, hogy a madarak számára jobban érzékelhető legyen a fészekalap, de még jobb, ha egy teljes műfészket tudunk ráhelyezni (az MME munkatársai az utóbbi időben szinte már csak ilyen gólyakosarakat helyeznek ki). Ez legegyszerűbben az alábbiak szerint készíthető el:

• Fűzvesszőből (legjobb a szomorú fűz), szőlővenyigéből vagy bármilyen friss, 1 cm-nél vékonyabb, rugalmas, egymással 20-40 cm-rel fedésben lerakott gallyból készítsünk mintegy 6-7 méternyi, 20-25 cm vastag köteget, amit 40-50 centiméterenként kössünk össze lágy, de erős (pl. 1,5 mm vastag) dróttal.
• A köteget a talajon kerékszerűen görgetve tekerjük fel, közben a "meneteket" dróttal arasznyi-kétarasznyi szakaszonként szorosan rögzítsük egymáshoz.
• Amikor elkészült 100-120 cm átmérőjű műfészek, tapossuk középen kicsit bemélyedő alakúra, az esetleg hézagos részeket pedig gallyakkal tömjük be.

Gólyakosárba való fészekalap meggyágból ...

... és szőlővenyigéből (Fotók: Serfőző József).

• A gólyakosárra rögzítés (legalább 5-6 helyen, "átmenő" drótozással), majd az oszlopra helyezés után a műfészek bemélyedő középső részét béleljük ki jól ledöngölt vékony gyeptéglával, szénával, szalmával vagy a régi fészekből származó bélésanyaggal (azért a felhelyezést követően, mert így a fészekbélés nem potyog ki).

A műfészkek bélelésével utánozzuk a gólyák munkáját (ez látható ezen a természetes fészken), még vonzóbbá, még fészekszerűbbé téve a gólyakosarat.

A gólyakosárra épített, a valódihoz minél inkább hasonlító, átlátszatlan műfészek-alapra azért van szükség, hogy a gólyák felismerjék a potenciális fészkelőhelyet, amit tovább tudnak építeni és biztosabban foglalnak el. Az üresen kihelyezett gólyakosarakat gyakran évek, évtizedek alatt sem foglalják el a madarak, míg a műfészekkel kiegészítettek foglalási aránya és -gyorsasága sokkal jobb.

A gólyafészkek ellenőrzéséhez is emelőkosaras daruskocsira van szükség, egy akár több mázsás fészek gólyakosárra telepítéséhez viszont egy teherdaru és a lehulló törmeléket, a bontott fészekanyagot elszállító teherautó is kell.

Veszélyes fészkek gólyakosárra helyezése
Nagyon fontos, hogy a fokozottan védett gólyafészkek áthelyezése előtt időben indítsuk el a zöldhatósági engedélykérést, mert ez a hivatalok túlterheltsége miatt akár hónapokig (!) is eltarthat.

Amennyiben erre elektromos hálózatban lévő oszlopon kerül sor, a természetvédelmi engedélyeztetéssel párhuzamosan fel kell venni a kapcsolatot az üzemeltető áramszolgáltatóval is. Fel kell mérni, hogy mennyi időbe telik a munka, mert ennek függvénye, hogy mennyi időre kell áramtalanítani a rendszert, ami pedig meghatározza, hogy hány nappal, illetve héttel korábban kell kiértesítenie a szolgáltatónak az áramszünetről a fogyasztókat.

A veszélyes fészkek áthelyezésekor két megoldás közül választhatunk:

1. a régi fészek megtartása és darus átemelése (ez jóval munkagép-igényesebb, mivel az emelőkosaras autó mellett teherdaru is szükséges hozzá),
   
2. illetve ennek lebontása és gólyakosaras-műfészkes helyettesítése (esetleg a régi fészek felső részének áthelyezésével).
   

A nagyobb, több mázsás, akár évtizedes-évszázados fészkeket daru nélkül nem lehet egyben leemelni. A kézi lebontás ősszel a leggyorsabb, mert nincs összefagyva a fészek. A bontást lehetőleg fagymentes időben végezzük, mert egy több évtizedes fészek szétszedése egy órát is igényebe vehet, ami kőkeményre fagyott, vályogszerűen tömör állagú fészekanyag esetében jóval hosszabb is lehet (növelve az embereket idegesítő áramszünet hosszát). A munkát kis darabonként kézzel, vasvillával, kisbaltával végezzük, ügyelve, hogy ne legyen vezetésszakadás, illetve a lehulló darabok egyéb kárt, sérülést ne okozzanak. A feleslegessé vált régi fészekanyag eltakarítását forgalmas, balesetveszélyes helyen (úttest, járda) a bontás után azonnal meg kell tenni. A fészekmunkálatok előtt néhány nappal érdemes az önkormányzatot tájékoztatni és kérni, hogy közmunkások, szállító konténer vagy teherautó biztosításával járuljon hozzá a gyors rendrakáshoz. A legjobb megoldás az, ha a fészek darabjait egyből a szállító járműre dobálhatjuk.

Egy elsőéves fészek áthelyezése vagy egy új gólyakosár-műfészek kihelyezése 30-40 perc alatt is elvégezhető. Egy több mázsás monstrum átemelése vagy lebontása (az alatta lévő ferde tartó leszerelésével), s az új gólyakosár felszerelése akár 2 óránál is több időt igényelhet.

Kémény-gólyakosarak
A gólyák gyakran szemelnek ki kéményeket fészkelőhelyül, ami aktív kémények esetében télen kellemetlen lehet, hiszen lehetetlenné teszi a szellőzést. Ez az oka annak, hogy a lakók vagy a közintézmény üzemeltetője általában eltávolítja a fészekkezdeményt - pedig van más megoldás is. A kéményre ráültethető olyan méretre készült gólyakosár, amivel a fészek fél-egy méterrel a kürtőkivezetés fölé emelhető, így a kémény biztonságos működése a madarak megmaradása mellett szavatolható. Ilyen megoldás esetén a gólyák tolerálják azokat a nyáron is működő kéményeket (például a gázüzemű meleg víz előállító rendszereknél), melyek a költési időszakban is "füstölögnek".

Természetesen ezeknél a kosaraknál is gondoskodnunk kell a fentiekben ismertetett fészekalapról. Fontos, hogy ez mindig kör alakú és legalább 100-120 cm átmérőjű legyen, még akkor is, ha a gólyakosár szögletes kivitelezésű.

Aktív kéményeken a gólyafészek akadályozhatja a megfelelő szellőzést, ezért ilyen esetben a fészket át kell telepíteni egy nem használt kéményre vagy egy közelben kihelyezett megfelelő fészekalapra.

Alternatív gólya fészkelőhely megoldások
A fehér gólyák az ember előtti időkben - és sok helyen még ma is - hagyományos módon fákon és sziklákon fészkeltek és fészkelnek. Ez a rugalmas viselkedés a védelmükben is kamatoztatható:

• vastag ágak csúcsközeli villás elágazásainak szűk alapi részét husángokkal feltöltve fészekalapot kínálunk a madaraknak;

• szabad berepülést nyújtó, teherbíró oldalágak belső részére készíthető olyan fészekalap "trepni", amire a gólyák fészket tudnak építeni;

• hasonló fészekalapok bármilyen magas, legalább egy irányból nyitott, egyébként más funkciót betöltő póznákon (például a lenti két képen látható gémeskúton, fotók: Imre Tamás) is kialakíthatóak;

• olcsón beszerezhető leselejtezett, betongyámos fa telefonoszlopok, fémcső-póznák segítségével a fehér gólyák a Madárbarát kert program részeként akár a kert vagy az udvar végében is megtelepíthetőek;

• a vezetéksor közelébe felállított, de az elektromos hálózatba be nem között beton villanyoszlopok is biztonságos fészkelőhelyet jelentenek, a veszélyes fészkek gólyakosárra helyezve ezekre is áttelepíthetőek;

Az elmúlt évtizedek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a gólyák számára a szabadon álló fa fészekoszlopok gyakran túl ingatagok (ezeken egy év után megszűnik vagy soha nem is indul költés), ezért ezeket egy másik oszloppal meg kell támasztani vagy négy irányban kipányvázva stabilizálni kell. Betonoszlopoknál ez a hatás kevésbé jelentkezik, de ha lehet, ezeknél is érdemes kettős, A oszlopot használni.

Nagyon fontos, hogy a mesterséges gólya fészekalapokat előrelátóan, a gólyák számára nagyobb biztonságot nyújtó helyekre telepítsük, illetve erre is használjuk. A lenti képen látott esetben hiába van a fészek szigetelt vezetékű, ezért nem áramütés-veszélyes oszlopon, az alig két méterre lévő madárgyilkos középfeszültségű hálózat mind a fiókákra, mind az öreg madarakra életveszélyt jelent. Ilyen helyen mindenképpen érdemes a gólyafészek áttelepítésével próbálkozni.

Mivel nem érinti az elektromos hálózatot, a "gólyaoszlop és -kosár" technika kínálja az egyik leggyorsabb, legegyszerűbb fészekpótlási lehetőséget. A betongyámos fa telefonoszlop az alacsony súlypont miatt néhány ember segítségével akár kézzel is felállítható, még akkor is, ha a tetejére rászereltük a gólyakosár fészekalapot.

Néhány éve Nagykátán egy nagy vihar kidöntötte ezt a gólyafészkes fát, és a fiókák a közeli jászberényi állatkertbe kerültek.

A madárvédők egy nap alatt szereztek egy telefonoszlopot és egy gólyakosarat, amire egy komplett műfészket is drótoztak.

Eközben az öreg madarak a közeli házak tetején vártak. Ez a viselkedés, hogy baleset esetén sem hagyják el az akár évtizedek megszokott fészkelőhelyet, általánosnak számít, és egyben esélyt ad arra, hogy gyors cselekvést követően tovább élhetik az életüket a fészekpótláson (Fotók: Orbán Zoltán).

A vihar másnapján az életben maradt fiókák egy vödörben tették meg az utat (Fotók: Kovács Norbert és Orbán Zoltán) ...

... az időközben felállított oszlop tetején lévő műfészekig, ahol ezt követően a szülők tovább gondozták őket (Fotó: Orbán Zoltán).