Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,
Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kegyetlen módon védi meg utódait egy Kínában újonnan felfedezett útonállódarázs faj: fészke külső kamrájában hangyatetemekből emel falat a paraziták ellen.
Fotó: Bernhard Schurian (A–E), Birger Neuhaus (F). / plosone.org
Kínai és német kutatók a "csontkamra darázs" (Deuteragenia ossarium)
nevet adták a fajnak. "A fészkek a történelmi sírkertek és kolostorok
osszáriumaira, csontkamráira emlékeztetnek. Ezekben a kamrákban
helyezték el egykor a kiürített sírokból az emberi csontokat, hogy
legyen hely a temetőkertben" - írja kutatótársaival közösen a PLos One
című szaklapban megjelentetett tanulmányában Michael Staab, a Freiburgi
Egyetem szakértője.
Az új faj az útonálló darazsak közé tartozik,
amelyek pókokon élősködnek. Sok alfaj élő pókokra rakja le petéit,
amelyből aztán a kikelő lárvák táplálkozni tudnak. Mások - mint a
Deuteragenia ossarium is - egy szintén táplálékul szolgáló lebénított
pókot helyeznek a petékkel együtt a fészekként szolgáló üregbe. Az
üreghez egy egyelőre ismeretlen funkciójú, többnyire üres és lezárt
előkamra tartozik.
Staab és csapata összesen 829 darázsfészket
gyűjtött be Kína délkeleti részén és meglepetésükre 73 esetben egy
teljesen új alfajra bukkantak, amelynek előkamráiba egyenként tucatnyi
hangyatetemet zártak. A tetemek egymás hegyén-hátán feküdtek, mint a
csontok az osszáriumban.
A tudósok feltételezése szerint a
hangyafal célja a fészek kémiai álcázása és az ellenségtől, illetve
parazitáktól való védelem. A darazsak lárvái valóban lényegesen kevésbé
szenvedtek parazitáktól, mint más fajoké.
A hangyák sok kémiai
anyagot állítanak elő, köztük szénhidrogént, amely az azonos fészekben
élők azonosítását szolgálja. "Ezek a molekulák a hangyaboly illatát
kölcsönzik a darázsfészeknek. Mivel a hangyák igazán vehemensen védik
fészküket, azok a ragadozók, amelyek egyszer már találkoztak velük,
messziről elkerülik a darázsfészket is" - írták a tudósok.
A
bogaraktól a hernyókon át a kígyókig sok állat használja ki a hangyákat
úgy, hogy inkognitóban a fészkükben él vagy oda rakja le petéit,
tojásait. A Deuteragenia ossarium azonban az első ismert faj, amely szó
szerint hangyatetemekből emel védfalat.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!