Több mint hárommilliárd forintos természetvédelmi beruházás valósul meg a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén. A fejlesztést az Európai Unió a Life-projekt keretében a teljes összeg 75 százalékával támogatja – jelentették be a program vezetői szerdán sajtótájékoztatón, a Hortobágyon.

A pályázat megvalósítása során több mint 4600 hektár területen javul a puszta vízháztartása és növekszik a legelő állatok száma – közölte Aradi Csaba, a pályázó konzorciumot vezető Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának elnöke.

Zalai Tamás projektvezető hozzátette: a 2020-ra befejeződő projekt eredményeként tizennyolcszorosára, a jelenlegi 15 hektárról 266 hektárra nő a nyíltvízi felületek nagysága a Hortobágyon. A projekt célkitűzése a pannon szikes sztyeppek és mocsarak kiemelt jelentőségű élőhely-típus vizes élőhelyeinek (legelőtavak) ökológiai állapotának javítása, a vízháztartás helyreállításával, a nyílt vízfelületek és a réti zóna kiterjedésének növelésével.

A legelőtavak és természeti értékeik fenntartásához elengedhetetlen az ökológiailag megfelelő, magas szintű legeltetés, aminek a feltételeit megteremtik a pályázat során: összesen 2730 marha, 200 bivaly, 70 vadló és 750 birka fogja legelni a projektterületen található legelőtavakat, kialakítva ezzel a természetvédelmi legeltetési rendszert és létrehozva a természetvédelmi szempontból kedvező mozaikos növényzetet és nyílt vízfelületeket – sorolta a szakember.

A természetvédelmi célú beruházás konzorciumi formában valósul meg. A konzorcium vezetője a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft., tagjai a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP), és a Hortobágy Természetvédelmi Egyesület (HTE). A pályázat sikeres megvalósításában magángazdálkodók is részt vesznek, ők biztosítják a legelő állatok egy részét – mutatott rá Zalai Tamás.

Olajos Péter, a HNP igazgatóhelyettese hozzátette: ez az eddigi legnagyobb összköltségvetésű hazai Life-projekt. A pályázat megvalósítását a kormány támogatja: 6 év alatt 771 millió forintot biztosít a pályázat végrehajtásához társfinanszírozóként, amelyből 2014-ben már 223 millió forint felhasználható – jegyezte meg Olajos Péter.

Ecsedi Zoltán, a HTE titkára elmondta: a projekt keretében az érintett pusztarészeken a még meglévő, a puszta vízháztartását kedvezőtlenül befolyásoló csatornák, töltések felszámolásával helyreáll a legelőtavak vízgyűjtőterületeinek integritása. A kialakított legeltetési rendszer természetvédelmi és gazdaságossági eredményeit monitoring rendszer fogja mérni. A beavatkozások hatásainak nyomon követését a növényzetre, a vízi gerinctelen szervezetekre, kétéltűekre és madarakra szakértő csoportok végzik.

A projekt végére egy, az egész Kárpát-medence területén alkalmazható gazdasági alapokon nyugvó természetvédelmi kezelési modell alakítható ki a legelőtavakra vonatkozóan – fűzte hozzá a szakember.

MTI