Az utazók és helyiek fantáziáját mindig is izgatta, hogyan keletkeztek és mit rejthetnek a Kiskunság halmai.

 

Vaskúti kunhalom

A kunhalmok emberkéz alkotta mesterséges földhalmok, melyek egykori magányos sírhelyek, templomok oltalmazói, a földvárak ősi települések őrzői és esetenként hátborzongató legendák övezte rejtélyes objektumok az Alföldön. Megmentésük érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2013 és 2015 között négy kunhalom és két földvár rekonstrukcióját végezte el.

Érsekhalma földvára

A több mint 200 millió Ft költségvetésű KEOP projekt keretében a Tiszaalpári földváron, Érsekhalma földvárán, a Vaskúti halmokon és a dunatetétleni Csárda-halomnál beszakadt üregeket, illegális anyagnyerő gödröket töltöttek fel, balesetveszélyes partfalszakaszokat erősítettek meg, hulladéklerakás nyomait szüntették meg és visszaszorították az invazív növények további terjedését. Valamennyi megbolygatott felszínt – a halmok és földvárak egykori környezetében megtalálható – szárazságtűrő, löszpusztagyepekre jellemző fűmagkeverékkel gyepesítették vissza. Kultúrtörténeti emlékeink védelme érdekében a munkálatok folyamatos régészeti megfigyelés és leletmentés mellett zajlottak.

Kunhalmok felmérése

Levéltári dokumentumok, régi térképek mintegy 40000 Magyarország területén egykor előforduló halmot jelölnek. Azonosításuk vidékünkön egyszerű terepszemlével nehézkes feladat. Szinte kivétel nélkül intenzív földművelés alá eső területen helyezkednek el, így az egykori árkok mára betemetődtek, hajdani halmaink elkoptak, a sáncok pedig lassan beleolvadnak a környező terep szintjébe. Közülük sokat el- és beszántottak, anyagukat elhordták, a keletkezett bányagödröket pedig ma is illegális hulladéklerakónak használják. Ott, ahol természetes gyeptakarójukat feltörték, majd a terület intenzív használata megkezdődött, megtelepedtek az agresszívan terjedő özönnövények is, melyek kiszorítják a természetes előfordulású növényzetet és szinte felfalják a védett növényekkel teli domboldalakat.

Talajt megfogó háló a halom oldalán.

A halmok és földvárak nemcsak a kirándulók, de egyes tudományos kutatók számára is érdekesek, hiszen összehordott anyagukban ott vannak a különböző korok természeti és kultúrtörténeti örökségének lenyomatai. Művelésből való kivonásuk, állagmegóvásuk és hosszú távú védelmük megakadályozza további pusztulásukat, ezzel teret biztosítva a későbbi kutatások, új, roncsolásmentes vizsgálati módszerek alkalmazására.

Vesszőfonattal stabilizást fal.

Azok a kunhalmok és földvárak, amelyek túlélték az elmúlt évszázadok viharait, ma már ex lege védettek (a természetvédelmi törvény szerint védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom és földvár), azaz országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság célja, hogy megőrizze és minél szélesebb körben ismertté tegye azokat a kunhalmokat és földvárakat, melyek szemet gyönyörködtető, izgalmas és érdekes részei hazánknak. Ennek érdekében a projekt keretében új kiránduló utakat és tanösvényeket is létesítettek. A most helyreállított halmok és földvárak az első állomásai annak a Duna-Tisza közét behálózó tanösvény láncolatnak, amelyre a tervek szerint felfűzik majd az összes, napjainkban még tájképi elemként is megőrződött kunhalmot és földvárat. A kiépített bemutatóhelyek, tanösvények hamarosan a geocaching-hálózathoz is csatlakoznak.

Fotók: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság