A magyar halászatról szóló, csodálatos ábrákkal saját kezűleg, művészi színvonalon illusztrált könyve máig világszerte jegyzett alkotás - megírta a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát, rendszerezte Magyarország teljes pókfaunáját. Nemzetközileg elismert madártani tudós, a Magyar Ornithológiai Központ alapítója, kezdeményezésére vált hivatalos ünneppé a Madarak és Fák Napja. Vitatott elméletét, miszerint a Kárpát-medencében is létezett őskori kultúra, a későbbi kutatások igazolták.

A breznóbányai születésű tehetség olyan sokszínű és halhatatlan örökséget hagyott maga után, amelynek megteremtéséhez első pillantásra egyetlen élet kevésnek tűnhetne. Mintegy 1140 tételből álló bibliográfiájában elsősorban zoológiai, néprajzi, régészeti, nyelvészeti témájú tudományos munkák szerepelnek. A madarak hasznáról és káráról című, ízes stílusban írt szövege alapmű az olvasni tanuló gyerekek számára.

Felvidéki német származása ellenére gyermekkorától a magyar nemzethez tartozónak vallotta magát, nevét magyarosította. Haláláig a nemzet érdekében aktív, kiváló előadó és közszereplő volt. 1848 után Magyarország függetlensége érdekében harcolt az olasz és lengyel nemzeti mozgalmakban. Származása, életének helyszínei és életműve összekötő kapocs lehet a Kárpát-medence népei számára.

 

 

A fentieken túl mi az többlet, amivel ez a nyíltszívű harcos és hajlíthatatlan jellem örök megbecsültséget és népszerűséget vívott ki magának?

 

Ezzel a kérdéssel is foglalkozik a Nemzeti Környezetügyi Intézet szervezése és Vida Antal, az intézet Természetvédelmi Osztálya vezetőjének ötlete nyomán megvalósuló Emlékév, amely arra vállalkozik, hogy Herman Ottót új, kevéssé közismert oldalairól mutassa be. A halhatatlan értékeket hátrahagyó tudós és politikus alakja és munkássága örökérvényű és nagyon is aktuális jelentőségű példa arra, hogy megfelelő kvalitásokkal nemhogy nem szégyen több szakterülettel foglalkozni, polihisztorságra törekedni, de valójában ez lehet az egyetlen járható út a minket körülölelő, sokszínű világ megismeréséhez.

 

Az Emlékév 2014. február 4-ével, a Millenáris Teátrumban tartott ünnepi megnyitóval vette kezdetét és december 27-ével, Herman Ottó halálának 100. évfordulójával, egy közös megemlékezéssel zárult.

A Nemzeti Környezetügyi Intézet - az ezerarcú polihisztor munkásságához méltón - 11 hónapra szóló, rendkívül sokszínű és emlékezetes programsorozatot állított össze.

 

Már a február 4-ei protokolláris, kulturális megnyitó is egyedülálló élményekkel szolgált minden érdeklődő számára: rendhagyó ünnepi koncertről és felejthetetlen hangulatról a nemzetközileg is elismert, Muzsikás együttes gondoskodott - a pásztorélet tánc- és dallamvilága, tematikája a Kárpát-medence népdalaival kerül megidézésre.

 

A koncert egyszerre tisztelgett Herman Ottó jelentős, a pásztoréletet ősmesterségekként értékelő tudományos munkái, művészi színvonalú, néprajzi hitelességű hangszerábrázolásai, valamint a népzene iránti szenvedélye előtt. A rendezvény kapui minden látogató előtt nyitva álltak, az ingyenes belépés is arra szolgált, hogy ezen az estén - varázslatos, autentikus dallamok formájában - minél több emberhez juthasson el a Herman Ottó nevéhez fűződő szellemiség.

 

 

Az Emlékév programjában központi szerep jut a különböző emlékhelyeken tartott, közös megemlékezéseknek, koszorúzásoknak.

 

A helyszínek között szerepelt Herman Ottó szülőhelye, Miskolc, ahol a polihisztor iskoláit kezdte és életének más fontos korszakát is töltötte, itt található az ország legnagyobb Herman Ottó-szobra, valamint Nyíregyháza (Nyíregyházi Állatpark) és Budakeszi (Budakeszi Vadaspark), ahol szintén koszorú került a korábban létesített emléktáblákra.

 

Tervben van még - többek között Szeged is, ahol politikai képviselőnek választották a tudóst.

 

 

Az Emlékév - egyéb különleges rendezvények mellett - az április 29-én induló, 24. Mediawave Nemzetközi Film és Zenei Együttléten is részt vesz - bemutatásra kerül Herman Ottó, a Magyar halászat könyve című művének lenyűgöző illusztrációit tartalmazó vándorkiállítás. A hosszú hétvégén családi programmal, a Herman Ottó vándortanösvénnyel - egy interaktív polihisztor játszóházzal - is találkozhatnak az Együttlét vendégei.

Az Emlékév éves programja, akárcsak Herman Ottó széleskörű érdeklődése és tevékenysége, ezernyi tájon és sokszínű területeken ível át, számos hangnemben és csatornán keresztül szól valamennyi generációhoz, így az együttműködő partnerek és helyszínek hosszú sorában az ország különböző nemzeti parkjai, múzeumai, emlékhelyei mellett kulturális fesztiválok is szerepelnek.

 

Az Emlékév nem csak régi ismereteink felfrissítésére és újak szerzésére ad lehetőséget, de egy halhatatlan elméhez méltó, színes, élményekkel teli, kulturális utazásra hív minket, amely a jelen aktuális sorskérdései felé számtalan kapcsolódási pontot kínálva ad alkalmat arra is, hogy önmagunkba nézhessünk.

 

 

Tudományos karrierje

Foglalkozott madarak preparálásával, így került kapcsolatba a muzeológiával: a kolozsvári múzeumba ment konzervátornak.

 

Ő rakta le a később híressé vált állattani gyűjtemény alapjait.

 

Hamarosan felfigyeltek rá, és amikor felkérést kapott Bécsből, hogy vegyen részt egy afrikai állattani gyűjtést folytató expedícióban, a magyar Természettudományi Társaság többéves ösztöndíjat adott neki, hogy itthon tartsa.

 

Megbízásukból megírta a nemzetközi elismerést arató, hazai pókfaunáról szóló monográfiáját, melyben 314 pókfajtát írt le, és ebben a művében 36 új faj leírását végezte el.

 

1875-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa lett.

 

1879–1883 között Szeged, 1893–1896 között Miskolc, majd Törökszentmiklós függetlenség párti országgyűlési képviselője. Politikusként is szót emelt a természettudományos ismeretek terjesztéséért, mert elvei szerint a természetben felismert harmónia segíthet jobbá tenni a társadalmat.

 

1885-ben vette feleségül Borosnyay Kamilla (1856–1916) írónőt.

 

Ebben az évben rendezte meg híres halászati kiállítását is.

 

1888-ban norvégiai tanulmányúton vett részt, és hatalmas madártani anyaggal érkezett haza.

 

1891-ben nemzetközi ornitológus kongresszust szervezett.

Ekkoriban írta legnagyobb jelentőségű műveinek nagy részét.

 

Bejárta az országot, Bugacot, a Nagykunságot, a Bakonyt, Somogy vidékét, Erdélyt néprajzi adatokért, de tárgyakat, preparált állatokat is gyűjtött.

 

1896-ban a millenniumi ünnepségeken nagy sikerű kiállítást rendezett, amely 1900-ban Párizsba is kijutott.

1893-ban ő hozta létre a Magyar Ornitológiai Központot, amelynek haláláig igazgatója volt.

 

Rengeteget publikált, sok könyvet írt, több folyóiratot szerkesztett, és sokat tett a tudományok népszerűsítéséért. Fontos szerepet játszott az Állatvédő Egyesület 1883-as megalapításában, és elkészítette a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát.

 

1914-ben egy szekér elütötte. Lábadozás közben a sok fekvéstől tüdőgyulladást kapott, és belehalt. A háború miatt Budapesten temették el, de hamvait Miskolc város tanácsa 1965-ben elhozatta, hogy végakaratának megfelelően a hámori temetőben helyezze el.

 

Az őskori leletek

1891-ben egy miskolci ügyvéd, Bársony János, házának alapozása közben különös köveket talált, amellyel felkereste Herman Ottót.

Felismerte a leletek jelentőségét, és kutatómunkába kezdett. 1893-ban mutatta be nyilvánosan a fellelt darabokat, amelyeket franciaországi tapasztalatok alapján körülbelül 40 000 évesre becsült kőszerszámoknak nevezett. Komoly vita bontakozott ki, nem is annyira a leletek pontos kora, mint valódiságát illetően, mert sokan elképzelhetetlennek tartották, hogy a Kárpát-medencében őskori kultúra lett volna. Nagy hírű európai régészek vonták kétségbe Herman elméletét, amíg az 1906-ban, a Szeleta-barlangban megkezdett ásatások alá nem támasztották igazát.

1890-ben épült egykori lillafüredi háza (amit ő Pele-laknak nevezett) egy darabig a nevét viselő turistaház, ma Herman Ottó Emlékház néven két állandó kiállításnak ad otthont. Az egyik a tudós életét mutatja be, a másik a Bükk hegység élővilágát.

Kitüntetései, elismerései

• A Francia Becsületrend kitüntetettje (1900)
• 1953-ban a Borsod-Miskolci múzeum felvette a Herman Ottó Múzeum nevet.
• Számos iskola, egyesület viseli a nevét.
• Évente megrendezik a Herman Ottó Országos Biológia Versenyt

 

Főbb művei

• Falco subbuteo Linné. (A kabasólyomról szóló első írása). Erdélyi Múzeum-Egyesület évkönyvei. III. (1864–1865.)
• Erdély bőr- és egyenesröptűi. (Kolozsvár, 1871.)
• Reliquia Petényiana. (1879.)
• Magyarország pók-faunája I–III. (1876–1879.)
• Természetrajzi füzetek (szaklap indítója, szerkeszti 1877–1886.)
• Ősi nyomok a magyar népies halászatban. (Budapest, 1885.)
• A magyar halászat könyve. I–II. (Budapest, 1887.)
• A halgazdaság rövid foglalatja. (Budapest, 1888.)
• Petényi János Salamon. (Budapest, 1891.)
• A miskolci paleolith lelet (Budapest, 1893.)
• Az északi madárhegyek tájáról. (Budapest, 1893.)
• Aquila (madártani lap indítója, 1893-tól haláláig szerkesztette. Ma is megjelenő lap)
• A madárvonulás elemei Magyarországban. (Budapest, 1895.)
• Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. (Budapest, 1898.)
• A magyar ősfoglalkozások köréből. (Budapest, 1899.)
• A madarak hasznáról és káráról. (Budapest, 1901.)
• A magyar nép arca és jelleme. (Budapest, 1902.)
• A madarak és fák napja Magyarországon. (Budapest, 1906.)
• Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország. (Budapest, 1907.)
• A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. (Budapest, 1909.)
• A magyar pásztorok nyelvkincse. (Budapest, 1914.)
• Természeti képek. (Budapest, 1959.)

További képek

• 

  A Herman Ottó Múzeum bejárata Miskolcon

• 

  Herman Ottó egykori háza, a Pele-lak

• 

  Herman Ottó síremléke a felsőhámori temetőben (Varga Miklós alkotása)

• 

  Herman Ottó Budapestről áthozott sírköve a Pele-lak kertjében

• 

  Herman Ottó egykori háza Lillafüreden, ma emlékház

• 

  Herman Ottó szobra a miskolci Herman Ottó Múzeum Kiállítási Épülete előtt

• 

  Herman Ottó halászati tanulmányútján

• 

  Hermann Ottó emléktábla - Budakeszi Vadaspark