A jóslat a pontifikátusáról lemondott XVI. Benedeket a 265., azaz az utolsó előtti pápának írja le, akit a „Gloria Olivae”, vagyis „Az olajfa dicsősége” mondattal jellemzett. Bár kevesen osztják Malakiás Joseph Ratzinger regnálását követő apokaliptikus vízióját, érdekes egybeesés, hogy 2011 őszén Benedek pápa Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöktől a Vatikán és a zsidó állam közötti virágzó kapcsolatok szimbólumaként egy több száz éves olajfát kapott.

A lista legvégén „Petrus Romanus”, azaz a „Péter, a római” néven azonosított egyházi vezető áll, akinek állítólag pápasága idején fog bekövetkezni az apokalipszis, amely az Örök Város pusztulásával veszi majd kezdetét. Malakiás szerint tehát a 2013 márciusában megválasztott Jorge Mario Bergoglio, vagyis Ferenc pápa halála az emberiség pusztulását idézi majd elő. Egyelőre még nem tudjuk, hogy az armaghi püspök tévedett-e, az azonban bizonyos, hogy az utolsónak mondott pápa több mindenben inkább az élen jár: ugyanis ő az első amerikai pápa és egyben az első jezsuita egyházfő.

Az ókori Hellászban az egyik legfontosabb jósda Delphoi városában volt, ahová messze földről jártak a jövőt ismerni kívánó tehetősebb polgárok, a városok követei, s az uralkodók, mint például a mesés gazdagságáról híres Kroiszosz (Krőzus) lüd király (Kr. e. 595–546), aki miután birodalmának nyugati határait egészen a kis-ázsiai ión városokig kitolta, kelet felé kívánt terjeszkedni.

Az ókor hét csodája egyikének tartott szardeiszi Artemisz templomnak építését jelentős összegekkel támogató uralkodó Perzsiát vette célba, ám a kor szokásainak megfelelően a hadjárat előtt jóslatot kért a delphoi Apollón templomtól, amely több mint hat tonna aranyat kapott Kroiszosz követeitől, akik kedvező előjelű jóslattal kívántak hazatérni. A jóslat így szólt: „Ha Kroiszosz átkel a Halüsz folyón, nagy birodalom fog megdőlni.” Az önmagát a világ legboldogabb emberének tartó királynak sem kellett több, azonnal megindította seregeit Perzsia felé.

A hadjárat ürügye az volt, hogy a szövetséges médeket megsegítsék, ám a mohó uralkodó valójában egy hatalmas, Babilonig terjedő birodalomról álmodozott. Türelmetlensége miatt a segíteni érkező egyiptomi és görög sereget sem várta be, egyedül rontott a felemelkedő, s később a térség vezető államává váló perzsák országára. A jóslat beigazolódott. A perzsák kiverték otthonukból Kroiszosz seregét, majd az előretörő hadseregük a birodalmát is szétzúzta.

A telhetetlen király további sorsáról több legenda is kering. Az egyik szerint Kürosz perzsa király máglyahalálra ítélte, ám tettét még időben megbánta, s inkább tanácsadójává fogadta Kroiszoszt: mindig az ellentétjét tette, mint amit tanácsolt. Egy másik elbeszélés szerint a vereségét látva a király magának emeltetett máglyát, ám a hirtelen jött zápor miatt nem tudta önnön életét kioltani, és így a perzsák fogságába került.

A terror nagy királya

A gyógyszerészet, a botanika, az orvostudomány és az asztrológia mesterségében egyaránt európai hírnévre szert tevő Nostradamus a csillagok állásából való jóslása mellett éjjelente állítólag elragadtatott állapotba került, s szemei előtt megjelent a jövő, amit másnap reggel szorgosan lejegyzetelt, s asztrológiai tudása segítségével megpróbált értelmezni, az idejét és helyét pedig kiszámolni. Az 1550-es évek végétől négysoros ún. centuriák írásába kezdett, amelyek homályos stílusban közölték az olvasóval az eljövendőt.

Zavaros írásaiban néhány fantáziadús szakértő szerint Nostradamus megjövendölte Felice Perretti néhány évvel későbbi pápává szentelését (V. Szixtusz), saját halálát, a francia forradalmat, Napóleon fellépését, az amerikai polgárháborút, a Népszövetség széthullását, Hitler uralmát, a világháborúkat, az atombombát, John F. Kennedy halálát, a holdra szállást, sőt még a 2001. szeptember 11-i terrortámadást is.

Minden idők legismertebb jósa 1999 hetedik hónapjára tette a végső Armageddon időpontját, amikor – mint írta – a „Terror nagy királya” az égből fog alászállni. Amikor ez nem következett be, a vészmadarak azt kezdték terjeszteni, hogy az 1997-ben felbocsátott, radioaktív hulladékkal megrakott Cassini űrszonda fog nekiütközni a Földnek, amely beteljesíti a Jelenések könyve 8. fejezetének 11. kijelentését: „csillagnak neve pedig üröm: azért a folyóvizek harmadrésze ürömmé változik; és sok ember meghal a vizektől, mivel keserűkké lesznek.” Néhány keresztény interpretáció pedig úgy értelmezi a pestisdoktor látnok jövendölését, hogy 1998-ban megfogant, s 1999-ben pedig meg is született Jézus, aki azóta már a 14. életévét tölti. A leglogikusabb magyarázat az lehet, hogy Nostradamus csillagászként ki tudta számolni, hogy ebben az időszakban lesz az Európában is látható napfogyatkozás, s erre próbált utalni kísérteties stílusában.

Joanna Southcott, az önjelölt próféta eredetileg metodista hívő volt, később arra a meggyőződésre jutott, hogy természetfeletti hatalommal rendelkezik, és ő a Jelenések könyvében (Jel. 12:1-6) említett asszony: „És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a napba volt felöltözve, és lábai alatt volt a hold, és az ő fejében tizenkét csillagból korona, aki terhes vala, és akarván szűlni, kiált vala, és kínlódik vala a szűlésben.” Southcott azt állította, hogy 1814. október 19-én az ő méhéből fog megszületni a Messiás, amely a világvége kezdetét fogja jelölni. Ez azért sem lett volna csekély dolog, mivel az asszony akkor már 64 éves volt. A világ nem pusztult el, de Joanna két hónappal később meghalt. Követői egy bizonyos ideig megtartották a testét abban a reményben, hogy feltámad. Végül azonban át kellett adniuk a hatóságoknak, mert bomlani kezdett.

A mozgalom ugyanakkor nem ért véget a prófétaasszony halálával, több mint százezer követőjének lelkesedése még a század végén sem csökkent. Southcott hátrahagyott egy próféciáival teli faládát, s kikötötte: csak nemzeti krízis idején és kizárólag 24 anglikán püspök jelenlétében lehet azt kinyitni. Hívei mind a krími háború, mind az első világvégés éveiben könyörögtek az egyháznak a láda kinyitásáért, sikertelenül. 1927-ben egy vonakodó főpap jelenlétében végülis kinyílt „Pandóra szelencéje”, amelyben jelentéktelen papír fecniket, egy lottószelvényt és egy pisztolyt találtak. Követői természetesen azt állították, hogy nem az eredeti dobozról van szó, s azóta is érkeznek a megkeresések az anglikán püspöki kar felé, hogy közösen nyissák ki a dobozt, amelyet elvileg a Panacea Társaság titkos helyén őriznek. Egyébként Joanna azt is megjövendölte, hogy az ítélet napja 2004-ben fog eljönni, amelyre a világ csak akkor tud felkészülni, ha belekukkantanak a szelencéjébe.

Halálos gázokat hozó égi vándor

A Halley-üstökös Kr. e. 466-os első észlelése óta már többször feltűnt az égbolton, de halált még nem okozott. 1910. május 18-i visszatérése mégis hatalmas félelmet keltett az emberekben, mert a korabeli tudomány azt állította, hogy a csóvája mérges, az emberiségre halálos gázokat tartalmaz. Ez volt az első alkalom, hogy a világvége eljövetele nem vallási félreértéseken, hanem modern tudományos eszközökkel bizonyítottnak hitt tudományos elméleten alapult.

Az újságok később hiába próbálták eloszlatni a borús fellegeket, hiába bizonygatták, mennyire esélytelen a Föld és a Halley-üstökös találkozója, s a légkör megvédi majd az élővilágot a csóvától, a tévhitet az 1910-es év elejétől lehetetlen volt már kiirtani. Az USA déli államaiban a templomok zsúfolásig megteltek, világszerte sokan betapasztották a házukon az ablakokat, hogy a mérges gázokat kizárják. Volt olyan élelmes üzletember, aki üstökös-tabletták árusításába kezdett, amelyek a gyártó szerint közömbösítik az égi vándor káros hatását. Párizs éttermeiben „üstökös-vacsorákat” szolgáltak fel, az utcán pedig megjelentek a világvégét ábrázoló képeslapok. A Föld másfélmilliárd lakója egy emberként könnyebbült meg, mikor másnap épségben kelt ki ágyából. Egyébként a május 18-i éjjelen csupán néhány, az északi fényhez hasonló villanást lehetett látni.

Chuck Shramek, amatőr csillagász 1996 novemberében „felfedezett” valami furcsa, megnyúlt tárgyat, ami a 18 hónapon keresztül szabad szemmel is látható Hale-Bopp-üstökös mögött haladt. Mivel nem tudta beazonosítani az objektumot, rögtön felhívta az egyik rádióadót, és közölte felfedezését, miszerint egy Szaturnusz-szerű ovális tárgy követi a Hale-Boppot. Az UFO-hívőknek sem kellett sok, egyből híresztelni kezdték, hogy egy idegen hajó jár az üstökös nyomában. A felfedezés jó néhány világvége elmélethez vezetett, amelyek az egyre népszerűbbé váló interneten villámgyorsan terjedtek. Számos csillagász – köztük az üstökös felfedezését jegyző Alan Hale is – határozottan állította, hogy az égi jelenség csupán egy 8,5 magnitúdójú, tehát igen fényes csillag, amelyet Shramek hiányosságokkal teli észlelőprogramja rosszul dekódolt. Ugyanis a jól ismert gáz- és porcsóva mellett a Hale-Bopp egy halvány nátriumcsóvát is mutatott, amely csak megfelelő szűrőkkel ellátott érzékeny műszerekkel volt látható. A nátriumkibocsátást már megfigyelték korábbi üstökösöknél, de nem alkottak csóvát, ezért hihették ezt egyesek űrhajónak.

Az azóta már megszűnt Menny kapuja szekta tagjai elhatározták, hogy 1997 márciusában tömeges öngyilkosságot követnek el. Azt hitték, hogy az üstököst kísérő tárgy egy űrhajó, amely azért jön, hogy elvigye őket. Tettüket végre is hajtották: 41 ember halt meg. Nancy Lieder önjelölt próféta – aki szerint az idegenek egyszer elrabolták, s az agyába beépített implantátumon keresztül kommunikálnak vele – rákontrázott az elméletekre. Azt állította, hogy nem is a Hale-Bopp-ra kell figyelni, hiszen annak csak az a célja, hogy elvonja az emberiség figyelmét a közeledő X-bolygóról, a Nibiruról, amely tömegvonzásával megzavarja majd a Föld forgását, s globális káoszt idéz elő. Lieder az eredeti apokalipszist 2003-ra tolta ki. Természetesen mindkét időszak eseménytelenül, s világvégementesen zajlott le.

A legutóbbi „világvége jóslat” szerint immáron fél éve, hogy nem létezik a Föld nevű bolygó, ezt a próféciát a maják naptárából olvasták ki a „szakértők”. Számítások szerint a maják Kr. e. 3114-re datálták a világ kezdetét, amely 13 baktunon (394 éves perióduson), azaz 5125 éven át tart. A naptár egyes vélemények szerint 2012. december 21-én „jár le”. A kutatók nagy hévvel hangoztatták, hogy bár a 13-as szám valóban különleges jelentőséggel bírt a maja hitvilágban, így a 13. baktun vége egyfajta mérföldkövet, de semmiképp sem a világ végét jelenti.

A valódi tudomány álláspontját egyesek magukévá tették, mások azonban különböző variációkat gyártottak az esemény bekövetkeztének mikéntjére. A világ végét okozó katasztrófavariációk hasonlóak: mindegyik az űrből jön. Vagy a misztikus Nibiru bolygó – amely állandóan a Nap mögött bujkál – ütközését várták a Földdel, vagy egy hatalmas üstökös, vagy pedig irgalmatlan napvihar végzett volna az emberiséggel a naptárt továbbgondolók szerint. Voltak, akik a föld alá menekültek, Franciaországban ehelyett a hegyi túrázók száma szökött fel a Pireneusokban, Bugarach falunál. A 179 lelket számláló település már ott tartott, hogy megtiltja a belépést az ufóhívőknek. Ők ugyanis úgy tartották, hogy a közeli hegy csúcsa földönkívüliek garázsa, és néhány szerencsés földit megmentenek azzal, hogy magukkal viszik őket a kataklizmából.

Míg a Föld számos pontján konzervekért és tartós tejért rohangáltak az emberek, addig Mexikóban, az ősi maja civilizáció földjén nemigen tartottak a világvégétől, sőt: üzleti lehetőséget láttak benne. Több száz maja témájú eseményt szerveztek, a turistaforgalom pedig megduplázódott. „December 21. a hála és köszönet napja lesz, 22-én pedig egy új hajnalt üdvözölhetünk” – vélték, és így is lett.